A színdarabok az ókori Görögország óta népszerű szórakozási forma. A drámaírás egyik fontos szempontja a formális cselekményszerkezet, például az ötfelvonásos drámai struktúra alkalmazása, hogy világos és szervezett keretet biztosítson a történet felépítéséhez. A strukturálás segít az íróknak egy összefüggő cselekmény létrehozásában, jól meghatározott cselekménypontokkal és karakterívekkel, ami fokozhatja a közönség élvezetét és a darab megértését. A drámai struktúrák két fő típusát használják a darabok jellemzésére. Arisztotelész az elsők között írt a drámáról, és leírta annak három szegmensét: kezdetét, közepét és végét. Idővel a drámák fejlődtek, a római költő, Horatius öt felvonást szorgalmazott, és sok évszázaddal később egy német drámaíró, Gustav Freytag kidolgozta a klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére ma általánosan használt ötfelvonásos szerkezetet. Egy darabban öt felvonásos szerkezet elemeinek feltárása izgalmas felfedezőúthoz vezethet. Felfedi a cselekmény sarkalatos pontjait, a karakterfejlődéseket és a tematikus motívumokat, amelyek életre keltik a történetet. Ez nemcsak a darab élvezetét fokozza, hanem erőteljes keretet ad annak elemzéséhez és értelmezéséhez. Ez a szerkezet a sikeres regényekben, novellákban és egyjelenetes darabokban használt egyik legnépszerűbb drámai struktúra lett, mivel világos történetformát és építőelemeket biztosít az íróknak, hogy lenyűgöző cselekményeket és jól kidolgozott karaktereket alkossanak, beleértve a másodlagos karaktereket is. . Ennek az öt felvonásos történetnek a mintája látható a Freytag piramisának nevezett, drámai ívnek is nevezett cselekménydiagramon. Ez egy ötfelvonásos színdarab vizuális megjelenítése, amely bemutatja a cselekmény felépítését az expozíció, az emelkedő akció, a csúcspont, a zuhanó akció és a felbontás szempontjából:
A három felvonás szerkezete
Arisztotelész úgy gondolta, hogy minden költészetnek vagy drámának van kezdete, közepe és vége. Ezeket a felosztásokat a római, Aelius Donatus fejlesztette ki, és ezeket Protasisnak, Epitasisnak és Katasztrófának nevezték. A három felvonásos történet felépítése az elmúlt években újjáéledt, ahogy a mozi kasszasikerek és a sikersorozatok átvették.
Az öt felvonásos szerkezet
Az öt felvonásos struktúra kibővíti a klasszikus felosztást, és egy hagyományos cselekménydiagramra is ráteríthető, mivel ugyanazt az öt részt követi. A Shakespeare-drámák különösen ismertek ennek a szerkezetnek a követéséről.
A fenti ábrán a cselekménydiagram narratív íve az ötfelvonásos szerkezet (fent) és Arisztotelész felosztása (lent) között van.
Öt felvonásos telekstruktúra formátuma
1. felvonás: A kiállítás
Itt a közönség megtanulja a helyszínt (idő/hely), karaktereket fejlesztenek, konfliktust mutatnak be, általában valamilyen izgalmas erő bevetésével. Izgalmas erő vagy amit felbujtó incidensnek nevezhetünk, olyan esemény vagy körülmény formájában jelenhet meg, amely megzavarja a status quót, és mozgásba hozza a cselekményt, és arra készteti a főszereplőt, hogy cselekedjen, és megkezdje önfelfedező útját.
2. felvonás: Rising Action
Ennek a felvonásnak a cselekménye a csúcsponthoz vezeti a közönséget. Gyakori, hogy komplikációk lépnek fel, vagy a főszereplő akadályokba ütközik.
3. felvonás: A csúcspont
Ez a darab fordulópontja. A csúcspontot a legnagyobb mennyiségű feszültség jellemzi.
4. felvonás: Falling Action
A zuhanó akció a játéknak az a része, ahol az emelkedő akcióban bevezetett konfliktus kezd feloldódni, és a feszültség kezd eloszlani. Ebben a szakaszban a főszereplő küzdelmei gyakran megoldódnak, és a közönség elkezdheti látni tetteik következményeit.
5. felvonás: végkifejlet vagy határozat
Ez a dráma végeredménye. Itt feltárul a szerző hangneme a témával kapcsolatban, és olykor erkölcsi vagy tanulságot vonnak le.
Hogyan írjunk ötfelvonásos szerkezeteket
A színdarabok írói és elemzői számára döntő fontosságú annak megértése, hogy a két drámai szerkezet, nevezetesen a három és az öt felvonásos szerkezetek különböző összetevőkkel és cselekménypontokkal rendelkeznek. A következő lépések felvázolják, hogyan írjunk színdarabot az ötfelvonásos szerkezettel.
Határozza meg a kulcsfontosságú cselekménypontokat: Kezdje azzal, hogy azonosítsa a főbb eseményeket, amelyek alakítják a történetet, mint például a felbujtó esemény, a csúcspont és a megoldás.
Oszd fel a történetet öt felvonásra: Oszd fel a történetet öt részre: a bevezetés, az emelkedő akció, a csúcspont, az eleső akció és a megoldás.
Állítsa be a színpadot: A bevezetőnek meg kell határoznia a helyszínt és be kell mutatnia a főszereplőket, ugyanakkor fel kell állítania a fő konfliktust, amely a történetet mozgatja.
Építsd fel a feszültséget: Az emelkedő akcióban a főszereplőnek egyre nehezebb akadályokkal kell szembenéznie, amelyek növelik a tétet és feszültséget keltenek a közönségben.
Érd el a csúcspontot: A fő éghajlati pillanat a történet fordulópontja, ahol a főszereplőnek szembe kell néznie a fő konfliktussal, és döntő döntést kell hoznia.
Kezdje el a megoldást: A zuhanó akciónak a bezártság érzését kell biztosítania, és el kell kezdenie elkötni a sztori laza végét.
Zárjuk le a történetet: Az állásfoglalás során a főszereplőnek valamilyen – akár pozitív, akár negatív – megoldást kell elérnie, amely a közönség számára a lezárás érzetét kelti.
Szerkesztés és átdolgozás: Ha a történet elkészült, szükség szerint módosítsa és szerkessze a szerkezetet, hogy biztosítsa a történet zökkenőmentes áramlását és a drámai szerkezet hatékony alkalmazását.
Ha követi ezeket a lépéseket, létrehozhat egy ötfelvonásos drámai struktúrát, amely hatékonyan leköti a közönséget, és lenyűgöző narratívát biztosít.
Példák az ötfelvonásos szerkezetre Shakespeare drámáival
Az ötfelvonásos szerkezet jó példája a Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja. Ha Freytag piramisát használjuk a cselekmény elemzésére, láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek előremozdítják a történetet.
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
1. felvonás: A kiállítás
Helyszín: Verona Olaszország, 16. vagy 17. század
Szereplők: Capulets és Montagues, konkrétan Rómeó és Júlia
Konfliktus: A Montague-ok és a Capulet-ek viszálykodnak
2. felvonás: Rising Action
Rómeó és Júlia egymásba szeretnek, de nem tudnak együtt lenni, mert a családjuk nem szereti egymást. Elhatározzák, hogy titokban összeházasodnak. )
3. felvonás: A csúcspont
A Capulet parti összeomlása után Tybalt a Montague legénysége után megy, és megöli Mercutiót.
Hogy megbosszulja barátját, Rómeó párbajozni kezd Tybalttal, Júlia unokatestvérével, és megöli.
Rómeót száműzték, de mielőtt elmenne, megfelelő nászéjszakát biztosít Júliának!
4. felvonás: Falling Action
Juliet szülei házasságot kötnek Párizsba.
Neki és a szerzetesnek kidolgozott terve van, hogy halálát színlelve kihozzák a második házasságból. A terv része, hogy Rómeó kap egy levelet arról, hogy nem halt meg.
Rómeó – aki soha nem kapta meg a levelet – azt hiszi, hogy Júlia meghalt (lásd drámai iróniáról szóló cikkünket).
Rómeó mérget vásárol, és elmegy a sírjához, hogy öngyilkos legyen.
5. felvonás: végkifejlet vagy határozat
Rómeó szembeszáll Parisszal Júlia sírjánál, és megöli őt, mielőtt kioltja az életét.
Júlia felébred alvó főzetéből, és látja, hogy Rómeó öngyilkos lett.
Elveszi a tőrét, és megöli magát.
A szerzetes és a nővér elmagyarázza a Capulet és Montague családnak, hogy a két szerető titokban házasodott össze.
Mindkét családot elszomorítja a helyzet, és megfogadják, hogy véget vetnek a régóta tartó viszálynak.
Ahogy tetszik
Az As You Like It, William Shakespeare pásztorvígjátéka egy példaértékű történettípus, amely az ötfelvonásos szerkezetet követi.
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
1. felvonás: A kiállítás
Helyszín: Franciaország, a történet Fredrick herceg udvarában kezdődik, de a darab többi része az Ardenne-erdőben játszódik.
Szereplők: Duke Frederick, Duke Senior, Rosiland, Celia, Orlando, Oliver, Touchstone és Jaques
Konfliktus: Frigyes herceg az erdőbe száműzte testvérét, Senior herceget. Lányát, Rosilandot nem sokkal ezután száműzték. Orlandónak meg kell menekülnie bátyja, Oliver üldöztetései elől.
2. felvonás: Rising Action
Rosalind fiatalembernek, Ganymedesnek álcázza magát.
Az erdőben sok a téves identitás, és sok szereplő beleszeret olyan emberekbe, akik nem szeretik őket.
3. felvonás: A csúcspont
Rosalind/Ganymedes ravaszul megszervez egy sor ígéretet, hogy mindenki férjhez menjen, és senki se fog csalódni.
Rosalind ezután felfedi valódi kilétét a többi szereplő előtt.
4. felvonás: Falling Action
Orlando megmenti testvérét az oroszlántól, és kibékülnek. Oliver beleszeret Alienába.
Minden párnak óriási esküvője van.
5. felvonás: végkifejlet vagy határozat
Frederick és Jacques kivételével, akik vallási remetékké válnak, minden szereplő visszatér a hercegségbe.
ELA-Literacy.RL.6.2: Determine a theme or central idea of a text and how it is conveyed through particular details; provide a summary of the text distinct from personal opinions or judgments
ELA-Literacy.RL.7.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.8.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text, including its relationship to the characters, setting, and plot; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.9-10.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze in detail its development over the course of the text, including how it emerges and is shaped and refined by specific details; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.11-12.2: Determine two or more themes or central ideas of a text and analyze their development over the course of the text, including how they interact and build on one another to produce a complex account; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.6.5: Analyze how a particular sentence, chapter, scene, or stanza fits into the overall structure of a text and contributes to the development of the theme, setting, or plot
ELA-Literacy.RL.7.5: Analyze how a drama’s or poem’s form or structure (e.g., soliloquy, sonnet) contributes to its meaning
ELA-Literacy.RL.8.5: Compare and contrast the structure of two or more texts and analyze how the differing structure of each text contributes to its meaning and style
ELA-Literacy.RL.9-10.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure a text, order events within it (e.g., parallel plots), and manipulate time (e.g., pacing, flashbacks) create such effects as mystery, tension, or surprise
ELA-Literacy.RL.11-12.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure specific parts of a text (e.g., the choice of where to begin or end a story, the choice to provide a comedic or tragic resolution) contribute to its overall structure and meaning as well as its aesthetic impact
ELA-Literacy.RL.9-10.6: Analyze a particular point of view or cultural experience reflected in a work of literature from outside the United States, drawing on a wide reading of world literature
ELA-Literacy.RL.11-12.6: Analyze a case in which grasping a point of view requires distinguishing what is directly stated in a text from what is really meant (e.g., satire, sarcasm, irony, or understatement)
Gyakran ismételt kérdések az ötfelvonásos színdarabról (drámai szerkezet)
Mi az öt felvonásos szerkezet egy darabban?
Az öt felvonásos szerkezet a klasszikus és Shakespeare-drámákban általánosan használt drámai szerkezet formátuma. Kibővíti a három felvonásos szerkezetet azáltal, hogy a narratívát öt részre osztja: expozíció, emelkedő akció, csúcspont, esés akció és felbontás.
Mi az öt felvonásos szerkezet eredete?
Az ötfelvonásos szerkezetet Horatius római költő dolgozta ki, később Gustav Freytag használta klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére.
Mi a célja az expozíciónak az öt felvonásos szerkezetben?
Az expozíció az első felvonás az ötfelvonásos szerkezetben. Célja a helyszín bemutatása, a szereplők fejlesztése, a darab fő konfliktusának bemutatása a nézőknek.
Mi a különbség az emelkedő és a csökkenő akció között az öt felvonásos struktúrában?
Az emelkedő akció az öt felvonásos szerkezet második felvonása, és a csúcsponthoz vezeti a közönséget. Ez gyakran bonyodalmakkal és akadályokkal jár a főszereplő számára. Mit jelent tehát az emelkedő cselekvés egy színdarab kontextusában? Minden a létrejövő feszültségről és érzelmekről szól. Emelkedő mozgás nélkül a csúcspontból hiányozna a szükséges felépítés és hatás, és a zuhanó akciónak és felbontásnak nem lenne ugyanolyan érzelmi hatása.
A zuhanó akció a negyedik felvonás, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul és lezárásra kerül. Mit jelent tehát a zuhanó cselekvés egy színdarab kontextusában? Ez a Rising Action ellentéte, a Falling Actionben a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul, és a végső feszültség pillanatában lezárul.