Öt Felvonásos Szerkezet: A Drámai Szerkezet

Óratervek: Rebecca Ray

Egy színdarab struktúrái

A színdarabok az ókori Görögország óta népszerű szórakozási forma. A drámaírás egyik fontos szempontja a formális cselekményszerkezet, például az ötfelvonásos drámai struktúra alkalmazása, hogy világos és szervezett keretet biztosítson a történet felépítéséhez. A strukturálás segít az íróknak egy összefüggő cselekmény létrehozásában, jól meghatározott cselekménypontokkal és karakterívekkel, ami fokozhatja a közönség élvezetét és a darab megértését. A drámai struktúrák két fő típusát használják a darabok jellemzésére. Arisztotelész az elsők között írt a drámáról, és leírta annak három szegmensét: kezdetét, közepét és végét. Idővel a drámák fejlődtek, a római költő, Horatius öt felvonást szorgalmazott, és sok évszázaddal később egy német drámaíró, Gustav Freytag kidolgozta a klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére ma általánosan használt ötfelvonásos szerkezetet. Egy darabban öt felvonásos szerkezet elemeinek feltárása izgalmas felfedezőúthoz vezethet. Felfedi a cselekmény sarkalatos pontjait, a karakterfejlődéseket és a tematikus motívumokat, amelyek életre keltik a történetet. Ez nemcsak a darab élvezetét fokozza, hanem erőteljes keretet ad annak elemzéséhez és értelmezéséhez. Ez a szerkezet a sikeres regényekben, novellákban és egyjelenetes darabokban használt egyik legnépszerűbb drámai struktúra lett, mivel világos történetformát és építőelemeket biztosít az íróknak, hogy lenyűgöző cselekményeket és jól kidolgozott karaktereket alkossanak, beleértve a másodlagos karaktereket is. . Ennek az öt felvonásos történetnek a mintája látható a Freytag piramisának nevezett, drámai ívnek is nevezett cselekménydiagramon. Ez egy ötfelvonásos színdarab vizuális megjelenítése, amely bemutatja a cselekmény felépítését az expozíció, az emelkedő akció, a csúcspont, a zuhanó akció és a felbontás szempontjából:




A három felvonás szerkezete

Arisztotelész úgy gondolta, hogy minden költészetnek vagy drámának van kezdete, közepe és vége. Ezeket a felosztásokat a római, Aelius Donatus fejlesztette ki, és ezeket Protasisnak, Epitasisnak és Katasztrófának nevezték. A három felvonásos történet felépítése az elmúlt években újjáéledt, ahogy a mozi kasszasikerek és a sikersorozatok átvették.


Az öt felvonásos szerkezet

Az öt felvonásos struktúra kibővíti a klasszikus felosztást, és egy hagyományos cselekménydiagramra is ráteríthető, mivel ugyanazt az öt részt követi. A Shakespeare-drámák különösen ismertek ennek a szerkezetnek a követéséről.

A fenti ábrán a cselekménydiagram narratív íve az ötfelvonásos szerkezet (fent) és Arisztotelész felosztása (lent) között van.


Öt felvonásos telekstruktúra formátuma

1. felvonás: A kiállítás

Itt a közönség megtanulja a helyszínt (idő/hely), karaktereket fejlesztenek, konfliktust mutatnak be, általában valamilyen izgalmas erő bevetésével. Izgalmas erő vagy amit felbujtó incidensnek nevezhetünk, olyan esemény vagy körülmény formájában jelenhet meg, amely megzavarja a status quót, és mozgásba hozza a cselekményt, és arra készteti a főszereplőt, hogy cselekedjen, és megkezdje önfelfedező útját.


2. felvonás: Rising Action

Ennek a felvonásnak a cselekménye a csúcsponthoz vezeti a közönséget. Gyakori, hogy komplikációk lépnek fel, vagy a főszereplő akadályokba ütközik.


3. felvonás: A csúcspont

Ez a darab fordulópontja. A csúcspontot a legnagyobb mennyiségű feszültség jellemzi.


4. felvonás: Falling Action

A zuhanó akció a játéknak az a része, ahol az emelkedő akcióban bevezetett konfliktus kezd feloldódni, és a feszültség kezd eloszlani. Ebben a szakaszban a főszereplő küzdelmei gyakran megoldódnak, és a közönség elkezdheti látni tetteik következményeit.


5. felvonás: végkifejlet vagy határozat

Ez a dráma végeredménye. Itt feltárul a szerző hangneme a témával kapcsolatban, és olykor erkölcsi vagy tanulságot vonnak le.


Hogyan írjunk ötfelvonásos szerkezeteket

A színdarabok írói és elemzői számára döntő fontosságú annak megértése, hogy a két drámai szerkezet, nevezetesen a három és az öt felvonásos szerkezetek különböző összetevőkkel és cselekménypontokkal rendelkeznek. A következő lépések felvázolják, hogyan írjunk színdarabot az ötfelvonásos szerkezettel.

  1. Határozza meg a kulcsfontosságú cselekménypontokat: Kezdje azzal, hogy azonosítsa a főbb eseményeket, amelyek alakítják a történetet, mint például a felbujtó esemény, a csúcspont és a megoldás.
  2. Oszd fel a történetet öt felvonásra: Oszd fel a történetet öt részre: a bevezetés, az emelkedő akció, a csúcspont, az eleső akció és a megoldás.
  3. Állítsa be a színpadot: A bevezetőnek meg kell határoznia a helyszínt és be kell mutatnia a főszereplőket, ugyanakkor fel kell állítania a fő konfliktust, amely a történetet mozgatja.
  4. Építsd fel a feszültséget: Az emelkedő akcióban a főszereplőnek egyre nehezebb akadályokkal kell szembenéznie, amelyek növelik a tétet és feszültséget keltenek a közönségben.
  5. Érd el a csúcspontot: A fő éghajlati pillanat a történet fordulópontja, ahol a főszereplőnek szembe kell néznie a fő konfliktussal, és döntő döntést kell hoznia.
  6. Kezdje el a megoldást: A zuhanó akciónak a bezártság érzését kell biztosítania, és el kell kezdenie elkötni a sztori laza végét.
  7. Zárjuk le a történetet: Az állásfoglalás során a főszereplőnek valamilyen – akár pozitív, akár negatív – megoldást kell elérnie, amely a közönség számára a lezárás érzetét kelti.
  8. Szerkesztés és átdolgozás: Ha a történet elkészült, szükség szerint módosítsa és szerkessze a szerkezetet, hogy biztosítsa a történet zökkenőmentes áramlását és a drámai szerkezet hatékony alkalmazását.

Ha követi ezeket a lépéseket, létrehozhat egy ötfelvonásos drámai struktúrát, amely hatékonyan leköti a közönséget, és lenyűgöző narratívát biztosít.


Példák az ötfelvonásos szerkezetre Shakespeare drámáival

Az ötfelvonásos szerkezet jó példája a Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja. Ha Freytag piramisát használjuk a cselekmény elemzésére, láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek előremozdítják a történetet.

Rómeó és Júlia


Hozzon Létre egy Ötfelvonásos Forgatókönyvet*

Öt évi Szerkezet - Rómeó és Júlia

Másolja ezt a forgatókönyvet

(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)


1. felvonás: A kiállítás


2. felvonás: Rising Action


3. felvonás: A csúcspont


4. felvonás: Falling Action


5. felvonás: végkifejlet vagy határozat


Ahogy tetszik

Az As You Like It, William Shakespeare pásztorvígjátéka egy példaértékű történettípus, amely az ötfelvonásos szerkezetet követi.


Hozzon Létre egy Ötfelvonásos Forgatókönyvet*

Ahogy Tetszik Plot Diagram Példa

Másolja ezt a forgatókönyvet

(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)


1. felvonás: A kiállítás


2. felvonás: Rising Action


3. felvonás: A csúcspont


4. felvonás: Falling Action


5. felvonás: végkifejlet vagy határozat



Macbeth: „A skót színdarab”


Hozzon Létre egy Ötfelvonásos Forgatókönyvet*

Macbeth 5 Törvény Szerkezete Jelenetvázlat

Másolja ezt a forgatókönyvet

(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)


1. felvonás: A kiállítás


2. felvonás: Rising Action


3. felvonás: A csúcspont


4. felvonás: Falling Action


5. felvonás: Lemondás vagy határozat


Kapcsolódó tevékenységek

Nézzen meg néhány előre elkészített tevékenységet, amelyet ma felhasználhat az osztálytermében!


Hozzon Létre egy Ötfelvonásos Forgatókönyvet*


Közös alapszabványok



{Microdata type="HowTo" id="796"}

Hozzon Létre egy Ötfelvonásos Forgatókönyvet*

Gyakran ismételt kérdések az ötfelvonásos színdarabról (drámai szerkezet)

Mi az öt felvonásos szerkezet egy darabban?

Az öt felvonásos szerkezet a klasszikus és Shakespeare-drámákban általánosan használt drámai szerkezet formátuma. Kibővíti a három felvonásos szerkezetet azáltal, hogy a narratívát öt részre osztja: expozíció, emelkedő akció, csúcspont, esés akció és felbontás.

Mi az öt felvonásos szerkezet eredete?

Az ötfelvonásos szerkezetet Horatius római költő dolgozta ki, később Gustav Freytag használta klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére.

Mi a célja az expozíciónak az öt felvonásos szerkezetben?

Az expozíció az első felvonás az ötfelvonásos szerkezetben. Célja a helyszín bemutatása, a szereplők fejlesztése, a darab fő konfliktusának bemutatása a nézőknek.

Mi a különbség az emelkedő és a csökkenő akció között az öt felvonásos struktúrában?

Az emelkedő akció az öt felvonásos szerkezet második felvonása, és a csúcsponthoz vezeti a közönséget. Ez gyakran bonyodalmakkal és akadályokkal jár a főszereplő számára. Mit jelent tehát az emelkedő cselekvés egy színdarab kontextusában? Minden a létrejövő feszültségről és érzelmekről szól. Emelkedő mozgás nélkül a csúcspontból hiányozna a szükséges felépítés és hatás, és a zuhanó akciónak és felbontásnak nem lenne ugyanolyan érzelmi hatása.

A zuhanó akció a negyedik felvonás, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul és lezárásra kerül. Mit jelent tehát a zuhanó cselekvés egy színdarab kontextusában? Ez a Rising Action ellentéte, a Falling Actionben a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul, és a végső feszültség pillanatában lezárul.