A második világháború végére a szövetséges erők elviselték és nyerték meg a történelem egyik legdrágább háborúját. Több tízmillió, mind a harcosok, mind a civilek elpusztultak, Európa nagy részei romokban álltak, és az atomfegyverek hatalma feloldódott. Sokan békét és lehetőséget kaptak otthonuk, nemzeteik és életük újjáépítésére. Az eljövendő béke azonban tökéletlen lenne.
Két ország feljutna a világ nagyhatalmak közé: az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Az egyik a demokrácia és a kapitalizmus elvein alapult, a másik a Karl Marx és a kommunista elméletek ideológiájából született nemzet. Mindketten a globális ügyek hatalmára, pozíciójára és ellenőrzésére vonatkoznak. Az eredmény egy ideológiai háború volt: a hidegháború.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió korábbi tengelyekkel szembeni szövetségesei még a háború utolsó lövése előtt is találkoztak. Európa megérett az átalakításra, és mindkét ország arra törekedett, hogy diktálja ezt az átalakulást. Az eredmény évtizedes proxy háborúk, propaganda, kémkedés, a tér, a nukleáris és a hagyományos fegyverek, valamint a keleti és nyugati viszonyok közötti általános bizalmatlanság volt. A hidegháborút meghatározó események a második világháború végétől a Szovjetunió 1991-es bukásaáig kitörölhetetlen jelet hagytak a globális ügyekben.
A tanulási tervben szereplő tevékenységek segítségével a diákok képesek lesznek megmagyarázni, elemezni, illusztrálni és következtetéseket levonni arról, hogy a második világháború utáni események hogyan alakultak ki, és milyen események, számok és ötletek jönnek létre a hidegháború meghatározásához.