A színdarabok az ókori Görögország óta népszerű szórakozási forma. A drámaírás egyik jelentős eleme a formális cselekménystruktúra alkalmazása, amely világos és szervezett keretet kínál a darab szerkezetének alakításához. A strukturálás elengedhetetlen ahhoz, hogy az írók összefüggő cselekményt hozzanak létre jól meghatározott cselekménypontokkal és karakterívekkel, és mint ilyenek, a cselekmények elengedhetetlenek a dráma cselekményszerkezetének magyarázatához. A drámai struktúrák két fő típusát használják a darabok jellemzésére. Arisztotelész az elsők között írt a drámáról, és leírta annak három szegmensét: kezdetét, közepét és végét. Idővel a drámák fejlődtek, a római költő, Horatius öt felvonást szorgalmazott, és sok évszázaddal később egy német drámaíró, Gustav Freytag kidolgozta a klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére manapság általánosan használt 5 felvonásos játékszerkezetet. Az 5- és háromfelvonásos szerkezetek, amelyek egy színdarab különálló részeit képviselik, alapvető keretként szolgálnak, amely minden irodalmi műfajban megfigyelhető, a misztériumoktól a kortárs regényekig, tudományos-fantasztikáig, klasszikus drámákig vagy akár tragédiákig. A struktúra alapvető vázlatot ad a narratív események előrehaladásának megszervezéséhez. Ennek az 5 felvonásos történetszerkezetnek a mintája látható a Freytag piramisának nevezett, drámai ívként is ismert cselekménydiagramon. Ez egy 5 felvonásos színdarab vizuális megjelenítése, amely bemutatja a cselekmény felépítését az expozíció, az emelkedő akció, a csúcspont, a zuhanó akció és a felbontás szempontjából:
A három felvonás szerkezete
Arisztotelész úgy gondolta, hogy minden költészetnek vagy drámának van kezdete, közepe és vége. Ezeket a felosztásokat a római, Aelius Donatus fejlesztette ki, és ezeket Protasisnak, Epitasisnak és Katasztrófának nevezték. A három felvonásos történet felépítése az elmúlt években újjáéledt, ahogy a mozi kasszasikerek és a sikersorozatok átvették.
Az öt felvonásos szerkezet
Az öt felvonásos struktúra kibővíti a klasszikus felosztást, és egy hagyományos cselekménydiagramra is ráteríthető, mivel ugyanazt az öt részt követi. A Shakespeare-drámák különösen ismertek ennek a szerkezetnek a követéséről.
A fenti ábrán a cselekménydiagram narratív íve az ötfelvonásos szerkezet (fent) és Arisztotelész felosztása (lent) között van.
Öt felvonásos telekstruktúra formátuma
Első felvonás: A kiállítás
Itt a közönség megtanulja a helyszínt (idő/hely), karaktereket fejlesztenek, konfliktust mutatnak be, általában valamilyen izgalmas erő bevetésével. Izgalmas erő vagy amit felbujtó incidensnek nevezhetünk, olyan esemény vagy körülmény formájában jelenhet meg, amely megzavarja a status quót, és mozgásba hozza a cselekményt, és arra készteti a főszereplőt, hogy cselekedjen, és megkezdje önfelfedező útját.
Második felvonás: Feltörekvő akció
Ennek a felvonásnak a cselekménye a csúcsponthoz vezeti a közönséget. Gyakori, hogy komplikációk lépnek fel, vagy a főszereplő akadályokba ütközik.
Harmadik felvonás: A csúcspont
Ez a darab fordulópontja. Az aktusok gyakran csúcspontja a csúcspont, amelyet a legnagyobb feszültség jellemez.
Negyedik felvonás: Falling Action
A zuhanó akció a játéknak az a része, ahol az emelkedő akcióban bevezetett konfliktus kezd feloldódni, és a feszültség kezd eloszlani. Ebben a szakaszban a főszereplő küzdelmei gyakran megoldódnak, és a közönség elkezdheti látni tetteik következményeit.
Ötödik felvonás: végkifejlet vagy elhatározás
Ez a dráma végeredménye. Itt feltárul a szerző hangneme a témával kapcsolatban, és olykor erkölcsi vagy tanulságot vonnak le.
Hogyan írjunk ötfelvonásos szerkezeteket
Az írók és a darabelemzők számára döntő fontosságú annak megértése, hogy a két drámai szerkezet, nevezetesen a három és az 5 felvonásos szerkezetek különböző összetevőkkel és cselekménypontokkal rendelkeznek. A színészek alakítják a drámát. Attól függően, hogy egy darabban hány felvonás tartalmaz jelentős fordulópontokat és csúcspontokat, a közönség elköteleződése és érzelmi befektetése változhat, mélyebbé és összetettebbé téve a színházi élményt. A következő lépések felvázolják, hogyan írjunk színdarabot az ötfelvonásos szerkezettel.
Határozza meg a kulcsfontosságú cselekménypontokat: Kezdje azzal, hogy azonosítsa a főbb eseményeket, amelyek alakítják a történetet, mint például a felbujtó esemény, a csúcspont és a megoldás.
Oszd fel a történetet öt felvonásra: Oszd fel a történetet öt részre: a bevezetés, az emelkedő akció, a csúcspont, az eleső akció és a megoldás.
Állítsa be a színpadot: A bevezetőnek meg kell határoznia a helyszínt és be kell mutatnia a főszereplőket, ugyanakkor fel kell állítania a történet fő részét, ahol bonyodalmak merülnek fel. A darab első felében a közönség bemutatja a főszereplőket és a kezdeti konfliktust, megalapozva a kibontakozó dráma színterét. A második felében a történet felerősödik, nagyobb kihívásokat jelent, és a narratívát a tetőpontjára taszítja.
Építsd fel a feszültséget: Az emelkedő akcióban a főszereplőnek egyre nehezebb akadályokkal kell szembenéznie, amelyek növelik a tétet és feszültséget keltenek a közönségben.
Érd el a csúcspontot: A fő éghajlati pillanat a történet fordulópontja, ahol a főszereplőnek szembe kell néznie a fő konfliktussal, és döntő döntést kell hoznia.
Kezdje el a megoldást: A zuhanó akciónak a bezártság érzését kell biztosítania, és el kell kezdenie elkötni a sztori laza végét.
Zárjuk le a történetet: Az állásfoglalás során a főszereplőnek valamilyen – akár pozitív, akár negatív – megoldást kell elérnie, amely a közönség számára a lezárás érzetét kelti.
Szerkesztés és átdolgozás: Ha a történet elkészült, szükség szerint módosítsa és szerkessze a szerkezetet, hogy biztosítsa a történet zökkenőmentes áramlását és a drámai szerkezet hatékony alkalmazását.
Ha követi ezeket a lépéseket, létrehozhat egy ötfelvonásos drámai struktúrát, amely hatékonyan leköti a közönséget, és lenyűgöző narratívát biztosít.
Példák az ötfelvonásos szerkezetre Shakespeare drámáival
Az ötfelvonásos szerkezet jó példája a Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja. Ha Freytag piramisát használjuk a cselekmény elemzésére, láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek előremozdítják a történetet.
Rómeó és Júlia
A Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja, jó példa az 5 felvonásos szerkezetre. A Freytag piramis segítségével a cselekmény elemzésére láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek a történetet előremozdítják.
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
1. felvonás: A kiállítás
Helyszín: Verona Olaszország, 16. vagy 17. század
Szereplők: Capulets és Montagues, konkrétan Rómeó és Júlia
Konfliktus: A Montague-ok és a Capulet-ek viszálykodnak
2. felvonás: Rising Action
Rómeó és Júlia egymásba szeretnek, de nem tudnak együtt lenni, mert a családjuk nem szereti egymást. Elhatározzák, hogy titokban összeházasodnak. )
3. felvonás: A csúcspont
A Capulet parti összeomlása után Tybalt a Montague legénysége után megy, és megöli Mercutiót.
Hogy megbosszulja barátját, Rómeó párbajozni kezd Tybalttal, Júlia unokatestvérével, és megöli.
Rómeót száműzték, de mielőtt elmenne, megfelelő nászéjszakát biztosít Júliának!
4. felvonás: Falling Action
Juliet szülei házasságot kötnek Párizsba.
Neki és a szerzetesnek kidolgozott terve van, hogy halálát színlelve kihozzák a második házasságból. A terv része, hogy Rómeó kap egy levelet arról, hogy nem halt meg.
Rómeó – aki soha nem kapta meg a levelet – azt hiszi, hogy Júlia meghalt (lásd drámai iróniáról szóló cikkünket).
Rómeó mérget vásárol, és elmegy a sírjához, hogy öngyilkos legyen.
5. felvonás: Lemondás vagy határozat
Rómeó szembeszáll Parisszal Júlia sírjánál, és megöli őt, mielőtt kioltja az életét.
Júlia felébred alvó főzetéből, és látja, hogy Rómeó öngyilkos lett.
Elveszi a tőrét, és megöli magát.
A szerzetes és a nővér elmagyarázza a Capulet és Montague családnak, hogy a két szerető titokban házasodott össze.
Mindkét családot elszomorítja a helyzet, és megfogadják, hogy véget vetnek a régóta tartó viszálynak.
Ahogy tetszik
Az As You Like It, William Shakespeare pásztorvígjátéka egy példaértékű történettípus, amely az ötfelvonásos szerkezetet követi.
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
1. felvonás: A kiállítás
Helyszín: Franciaország, a történet Fredrick herceg udvarában kezdődik, de a darab többi része az Ardenne-erdőben játszódik.
Szereplők: Duke Frederick, Duke Senior, Rosiland, Celia, Orlando, Oliver, Touchstone és Jaques
Konfliktus: Frigyes herceg az erdőbe száműzte testvérét, Senior herceget. Lányát, Rosilandot nem sokkal ezután száműzték. Orlandónak meg kell menekülnie bátyja, Oliver üldöztetései elől.
2. felvonás: Rising Action
Rosalind fiatalembernek, Ganymedesnek álcázza magát.
Az erdőben sok a téves identitás, és sok szereplő beleszeret olyan emberekbe, akik nem szeretik őket.
3. felvonás: A csúcspont
Rosalind/Ganymedes ravaszul megszervez egy sor ígéretet, hogy mindenki férjhez menjen, és senki se fog csalódni.
Rosalind ezután felfedi valódi kilétét a többi szereplő előtt.
4. felvonás: Falling Action
Orlando megmenti testvérét az oroszlántól, és kibékülnek. Oliver beleszeret Alienába.
Minden párnak óriási esküvője van.
5. felvonás: Lemondás vagy határozat
Frederick és Jacques kivételével, akik vallási remetékké válnak, minden szereplő visszatér a hercegségbe.
ELA-Literacy.RL.6.2: Determine a theme or central idea of a text and how it is conveyed through particular details; provide a summary of the text distinct from personal opinions or judgments
ELA-Literacy.RL.7.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.8.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text, including its relationship to the characters, setting, and plot; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.9-10.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze in detail its development over the course of the text, including how it emerges and is shaped and refined by specific details; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.11-12.2: Determine two or more themes or central ideas of a text and analyze their development over the course of the text, including how they interact and build on one another to produce a complex account; provide an objective summary of the text
ELA-Literacy.RL.6.5: Analyze how a particular sentence, chapter, scene, or stanza fits into the overall structure of a text and contributes to the development of the theme, setting, or plot
ELA-Literacy.RL.7.5: Analyze how a drama’s or poem’s form or structure (e.g., soliloquy, sonnet) contributes to its meaning
ELA-Literacy.RL.8.5: Compare and contrast the structure of two or more texts and analyze how the differing structure of each text contributes to its meaning and style
ELA-Literacy.RL.9-10.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure a text, order events within it (e.g., parallel plots), and manipulate time (e.g., pacing, flashbacks) create such effects as mystery, tension, or surprise
ELA-Literacy.RL.11-12.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure specific parts of a text (e.g., the choice of where to begin or end a story, the choice to provide a comedic or tragic resolution) contribute to its overall structure and meaning as well as its aesthetic impact
ELA-Literacy.RL.9-10.6: Analyze a particular point of view or cultural experience reflected in a work of literature from outside the United States, drawing on a wide reading of world literature
ELA-Literacy.RL.11-12.6: Analyze a case in which grasping a point of view requires distinguishing what is directly stated in a text from what is really meant (e.g., satire, sarcasm, irony, or understatement)
Gyakran ismételt kérdések az ötfelvonásos színdarabról (drámai szerkezet)
Mi az öt felvonásos szerkezet egy darabban?
Az 5 felvonásos szerkezet a klasszikus és Shakespeare-drámákban általánosan használt drámai szerkezet formátuma. Kibővíti a három felvonásos szerkezetet azáltal, hogy a narratívát öt részre osztja: expozíció, emelkedő akció, csúcspont, esés akció és felbontás.
Mi az öt felvonásos szerkezet eredete?
Az 5 felvonásos szerkezetet Horatius római költő fejlesztette ki, később Gustav Freytag használta klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére.
Mi a célja az expozíciónak az öt felvonásos szerkezetben?
A kiállítás az első felvonás az 5 felvonásos szerkezetben. Célja a helyszín bemutatása, a szereplők fejlesztése, a darab fő konfliktusának bemutatása a nézőknek.
Mi a különbség az emelkedő és a csökkenő akció között az öt felvonásos struktúrában?
Az emelkedő akció a második felvonás, és végül elvezeti a közönséget a csúcsra. Ez gyakran bonyodalmakkal és akadályokkal jár a főszereplő számára. Mit jelent tehát az emelkedő cselekvés egy színdarab kontextusában? Minden a létrejövő feszültségről és érzelmekről szól. Emelkedő mozgás nélkül a csúcspontból hiányozna a szükséges felépítés és hatás, és a zuhanó akciónak és felbontásnak nem lenne ugyanolyan érzelmi hatása.
A negyedik felvonásban történik, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul és lezárásra kerül. Tehát mit jelent ez egy darab kontextusában? Ez a Rising Action ellentéte, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul, és a végső feszültség pillanatában lezárul.
Mi az a fellépés egy színdarabban?
A színdarabban egy „felvonás” egy fő szegmens, amely segít megszervezni a történetet, és minden felvonás egy sor jelenetet tartalmaz a cselekmény és a karakterek fejlesztéséhez. Jelentős elmozdulásokat jelez a narratívában, és számuk változhat, általában 3 vagy 5 felvonás. A „cselekménydefiníció” koncepciója, a színházspecifikus terminológia fontos szerepet játszik a darab megszervezésében és felépítésében, és minden egyes felvonás jelentős felosztást képvisel, amely hozzájárul a karakterfejlődéshez, a cselekmény előrehaladásához és az általános színházi élményhez.
Mi az a drámai szerkezet?
A drámai struktúra az az átfogó fogalom, amely magában foglalja a drámai művekben szereplő narratíva tervezését és megszervezését. Ez adja az alapvető keretet a történet kibontakozásához, irányítja a cselekmény ütemét és érzelmi ívét. Felvázolja a történet bemutatását és kibontakozását, beleértve az öt felvonásos szerkezet kulcsfontosságú elemeit. A drámai szerkezeti példák, mint például a három- és ötfelvonásos modellek, bevált kereteket biztosítanak az íróknak, hogy lenyűgöző narratívákat alkossanak, ugyanakkor teret adnak a kreatív innovációnak.
Miért használnak 5 felvonásos szerkezetet?
Az 5 felvonásos szerkezet egy drámai szerkezet, amelyet általában a történetmesélésben használnak, különösen színdarabokban és filmekben. Míg a hagyományosabb szerkezet sok évszázadon át a három felvonásos (eleje, közepe és vége) volt, addig az 5 felvonásos szerkezet részletesebb és árnyaltabb megközelítést biztosít a történetmeséléshez. Íme néhány ok, amiért az 5 felvonásos szerkezetet használják:
Fokozott összetettség: A további felvonások összetettebbé és mélyebbé teszik a cselekmény és a karakterek fejlesztését. Ez különösen hasznos lehet olyan történetek esetében, amelyek több részcselekményt vagy bonyolult narratívákat tartalmaznak.
Emelkedő akció és csúcspont: Az 5 felvonásos struktúra gyakran tartalmaz egy különálló emelkedő akciót, amely a csúcsponthoz vezet, és fokozatosan növeli a feszültséget és a feszültséget. Ez fokozhatja a történet érzelmi hatását.
Karakterívek: Több fellépéssel több hely marad a karakterívek fejlesztésére. A karakterek jelentős változásokon eshetnek át, kihívásokkal nézhetnek szembe, és növekedést tapasztalhatnak az öt felvonás során.
Pacing Control: Az 5 felvonásos szerkezet lehetővé teszi a történet ütemének pontosabb szabályozását. Minden cselekmény egy meghatározott célt szolgálhat, és hozzájárulhat a narratíva általános áramlásához.