Az ötfelvonásos szerkezet öt fő részre osztja a történetet:
| törvény | Név | Funkció |
|---|---|---|
| én | Kiállítás | Bemutatja a helyszínt, a szereplőket és a fő konfliktust |
| II. | Felkelő akció | Feszültséget kelt a bonyodalmakkal és akadályokkal |
| III. | Csúcspont | A fordulópont és a legmagasabb érzelmi intenzitás |
| IV. | Zuhanó akció | A tetőpontot követő események elkezdik feloldani a konfliktust |
| V. | Kifejlet | A laza szálak elvarrva, és a történet véget ér |
Freytag piramisa egy vizuális eszköz, amely egy történet érzelmi ívének szerkezetét ábrázolja:
Tipp tanároknak: Használjon storyboardokat, hogy a tanulók vizuálisan feltérképezhessék ezt a struktúrát.
A Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja, jó példa az ötfelvonásos szerkezetre. A Freytag-piramis segítségével elemezhetjük a cselekményt, láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk a történet előrehaladását elősegítő kulcsfontosságú cselekménypontokat.
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
Az ötfelvonásos szerkezet több, a 6–12. évfolyamokon érvényesülő angol nyelvi oktatási (ELA) szabványhoz is igazodik:
Böngésszen más, szabványoknak megfelelő tevékenységek között
Nézz meg néhány előre elkészített tevékenységet, amelyeket ma felhasználhatsz az osztályteremben!
Az ötfelvonásos szerkezet egy klasszikus történetmesélési keretrendszer, amely a narratívát öt részre osztja: Bemutatkozás , Felívelő akció , Csúcspont , Csökkenő akció és Lezárás (Megoldás) . Különösen gyakori a színdarabokban, és a cselekmény és a karakterfejlődés menetének világos strukturálására használják.
Használj ismerős történeteket vagy színdarabokat, és bontsd le őket felvonásonként. A vizuális eszközök, mint például a storyboardok vagy a Freytag-piramis, megkönnyítik a szerkezet megértését. Kérd meg a tanulókat, hogy térképezzék fel az egyes felvonások főbb eseményeit, hogy összekapcsolják a cselekményt, a témát és a karakterfejlődést.
Az öt rész a következő: Expozíció , Felívelő akció , Csúcspont , Csökkenő akció és Megoldás . Ezek a szakaszok a történet érzelmi és narratív ívét képviselik, és összhangban vannak a drámában és az irodalomban használt ötfelvonásos szerkezettel.
Igen! Ez egy tökéletes eszköz, amely segít a diákoknak azonosítani egy történet cselekményének és szerkezetének kulcsfontosságú elemeit. A szöveg felvonásokra osztásával a diákok jobban megérthetik a tempót, a fordulópontokat, és azt, hogy az események hogyan haladnak a megoldás felé.
I. felvonás : Bemutatja a helyszínt, a szereplőket és a konfliktust
II. felvonás : Feszültséget épít az akadályokon keresztül
III. felvonás : Az érzelmi csúcspontot vagy fordulópontot mutatja be
IV. felvonás : Megkezdődik a konfliktus megoldása
V. felvonás : Elvarrja a szálakat és lezárja a történetet
A Bevezetés, a Szembesítés és a Megoldás után háromfelvonásos szerkezet következik, míg az ötfelvonásos szerkezet a tetőpont körüli emelkedő és süllyedő akcióval részletesebb. Az ötfelvonásos modell különösen hasznos a klasszikus irodalom és színdarabok elemzésében.
Shakespeare a Horatiustól örökölt klasszikus szerkezetet követte, és azt használta fel gazdag, drámai történetívek felépítésére. A formátum lehetővé teszi a mély karakterfejlődést, a rétegzett konfliktusokat és a tematikus feltárást egy hosszabb narratíván keresztül.
Arra ösztönzi a diákokat, hogy lássák, hogyan fejlődnek a témák az idő múlásával. Ahogy a szereplők fejlődnek és a konfliktusok kibontakoznak az egyes felvonásokban, a diákok nyomon követhetik, hogyan vezetik be, kérdőjelezik meg és oldják meg a központi gondolatokat .