A mese egy olyan novella, amely olyan tanulságot vagy erkölcsöt közvetít, amelyet általában a történet végén mondanak el. A mesék főszereplői az állatok és a természeti elemek.
Az összes mesének négy fő jellemzője van. Az első jellemző a szimbolizmus. A mesékben szereplő karakterek nem emberek, és konfliktusaik olyan konfliktusokat vagy baleseteket szimbolizálnak, amelyekkel az emberek találkozhatnak. A második jellemző az antropomorfizálás. Ez azt jelenti, hogy a főszereplők állatok, vagy akár élettelen tárgyak emberi tulajdonságokat és tulajdonságokat kapnak. A harmadik jellemző a humor. A meséket vicces és szórakoztató hangnemben mesélik el, amely gyakran tükrözi az emberi természet ostobaságát és butaságát. A mesék utolsó jellemzője, hogy mindig van egy tanulság vagy egy erkölcs a történethez. A főszereplő tanul a hibáikból, és a történet végén látja az útjuk hibáját. Gyakran van egy sor, amely kimondja az erkölcsöt, például: "Soha nem pazarolják el a kedvességet", vagy "Lassú és egyenletes győzelem a versenyen".
A mesék nagyon hosszú múltra tekintenek vissza, és évek óta léteznek. Aesop, akiről azt mondták, hogy ie. 620 körül született, görög fabulista és mesemondó, aki számos ma is ismert mesét írt. Az 1600-as években Jean de la Fontaine francia írót Aesop ihlette, és sok mesét írt, amelyek lazán az akkori templom és felsőbb osztály alapján készültek. Úgy vélte, hogy a mesének középpontjában az erkölcse áll, és az erkölcsöt tartotta a legfontosabb résznek.
Hagyományosan és napjainkban is mesékkel szolgálják a gyerekeket a felelősségről, a kemény munkáról, a kedvességről és az élet és a felnövekedés egyéb fontos szempontjairól. A meséket horgonyszövegként lehet használni egy íróegységben, ahol a hallgatók saját meséiket írják, vagy olvasási egységként együtt olvashatók és elemezhetők.
Mese egy rövid történet, gyakran állatokat szerepeltetve, amely erkölcsi vagy tanulságos üzenetet közvetít. A mesék egyszerű cselekményeket használnak, hogy segítenek az olvasóknak megérteni a fontos értékeket.
Mesék az állatfigurák és az egyszerű történetek segítségével tanítanak tanulságot, míg a tündérmesék gyakran tartalmaznak varázslatot, emberi szereplőket, és nem mindig világos a tanulság.
A állatokat a mesék az emberi tulajdonságok és viselkedés ábrázolására használják, így könnyebben érthetővé téve az üzenetet a gyerekek számára. Az állatok leegyszerűsítik a bonyolult fogalmakat.
Néhány híres mese a Holló és a Nyúl, A Róka és a Szőlő és Az Oroszlán és az Egér. Ezek a történetek fontos tanulságokat tanítanak a türelemről, az őszinteségről és a kedvességről.
A tanítók a meséket felhasználhatják a erkölcsi tanulságok, az olvasási megértés és a kreatív írás ösztönzésére. A mesék kiválóak csoportos tevékenységekhez, szerepjátékhoz és kritikus gondolkodás fejlesztéséhez.