Az acél vasból, szénből és más elemekből készült ötvözet. Az acél olcsó és nagy szakítószilárdságú. Az acél számos felhasználási területtel rendelkezik, beleértve a hajóépítést, az építést és az autókat.
Az acél többnyire vas és szén keveréke, különböző mennyiségű más elemekkel keveredve. Az alumínium után a vas a második legelterjedtebb fém a Föld kéményében. A tiszta vas elég puha és könnyen hajlítható. A tiszta vassal az atomok könnyen elmozdulhatnak. A szén egy edzőszerként működik, és megakadályozza, hogy a vasatomok könnyen mozogjanak. Az acél akár 2,1% szenet is tartalmazhat. Ha még több szén kerül hozzáadásra, akkor az anyag öntvényként ismert.
Az acélt széles körben használják az egész történelem során. A legkorábbi ismert acélgyártás az Anatólia (mai Törökország) 1800-ból származott. Acélt fegyverek készítéséhez használták, például kardot és lándzsát, de eszközöket is. Évszázadokkal később a Bessemer-folyamat új korszakot hozott az acélgyártásban. A Bessemer-folyamatot 1856-ban szabadalmaztatták a folyamatok feltalálója, Henry Bessemer. Ez az ipari folyamat lehetővé tette az acél tömegtermelését az olvadt vasból, és jelentősen csökkentette az acélgyártás költségeit.
Rozsdamentes acél előállításához krómot adnak acélhoz. A felületen kemény oxid képződik, ami megakadályozza a korróziót. A rozsdamentes acél számos alkalmazást tartalmaz, beleértve a vegyianyag-szállító tartályokat, a főzőedényeket és a sebészeti eszközöket is, mivel csökkenthető a korrózió veszélye a gőzzel tisztítva és sterilizálva.
Az acél széles körű alkalmazásokkal rendelkezik, és általában használatos épületek, hajók, autók, gépek, fegyverek, szerszámok és háztartási gépek gyártásához. A nagy épületek és építmények, például a stadionok és a repülőterek, gyakran acélcsontból épülnek fel. Az acél a világ egyik leginkább újrahasznosított anyaga, globális aránya 60%.