A hitelkártya lehetővé teszi az emberek számára, hogy olyan termékeken és szolgáltatásokon keresztül fizessenek, amelyeken a kártyatulajdonos az általa felhasznált összeget és a díjakat visszafizeti. Az ügyfelek magas árfekvésű termékeket vásárolhatnak anélkül, hogy nehéz érméket vagy számlákat terhelnének.
A hitelkártya olyan kártya, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a vásárlás idején vásároljanak árukat vagy szolgáltatásokat, és nem igényelnek készpénzt. A hitelkártyák lehetővé tették a bevásárlási és egyéb pénzügyi tranzakciók telefonon vagy interneten történő teljesítését is, ami nagyban növeli a globális gazdaságot.
A korai civilizációk különbözõ tárgyakat, például kagylókat vagy érméket használtak pénznemként. A devizát szabályozott érmék és bankjegyek közé sorolták. A hitelkártyák fogalmát először az 1887-ben írt Edward Bellamy könyvében, a Look Backward című könyvben említik. A fizetési kártyák legkorábbi előde a pénzérmék voltak. A nagyszámlákkal rendelkező ügyfelek a bankszámlájukon érkező pénzérméket számlákra terhelhetik. Ez a vádlemezekké alakult át, amelyek lehetővé tették az emberek számára, hogy áruikat számlájukra terhelhessék, és később rendezzék a számlát.
A Diners Club kártyákat először 1950-ben adták ki, és az első többfelhasználós kártyák voltak. A Bank of America elindította 1958-ban az első modern hitelkártyát a Fresno, CA-ban. A kártyát BankAmercard néven ismerték, később pedig Visa-nak nevezték. A világ második bankkártyája a kaliforniai bankok egy csoportjától származik, amelyet Interbank Card Association néven ismerünk. Ezt a bankkártyát Mastercardnak hívták.
1960-ban az IBM bevezette a mágnescsíkot a hitelkártyák hitelesítésére. A mágnescsík csökkentette a hitelkártya-csalás összegét, mivel csökkentette a vásárlás és a számla ellenőrzés közötti késést. A tranzakció során a pénztárosnak ellenőriznie kell, hogy a kártya hátoldalán lévő aláírás megfelel-e a nyomtatott lapon található aláírásnak. A PIN kódokat 1967-ben adták hozzá, hogy lehetővé tegyék az ATM-ekből történő készpénz automatikus visszavonását.
A hitelkártya-technológia következő előrehaladása a chip hozzáadásával jött. A chip- és PIN-tranzakciók csökkentették a csalás lehetőségét az emberek számára, mert még akkor is, ha a kártyát ellopták, a 4 számjegyű PIN-kód nélkül nem használható. Az RFID technológiával nem rendelkező érintőképernyős kártyák 1997-ben jelentek meg, de 2008-tól a nagy kiskereskedők nem fogadták el. Az érintkező kártyák nem igénylik a kártya érintését a terminálon, hanem a kártyát vezeték nélkül olvasják. Ez mobil fizetések és digitális pénztárcák, például az Apple Pay fejlesztéséhez vezetett.
A bankkártyák és a bankkártyák hitelkártyával kapcsolatosak. A hitelkártyával ellentétben a kártyák megkövetelik, hogy a teljes összeg a hónap végén kifizetésre kerüljön. A betéti kártyák fizetése közvetlenül a kártyatulajdonos bankszámlájáról történik.
{Microdata type="HowTo" id="10116"}„Hitelkártya“ egy fizetőeszköz-kártya, amely lehetővé teszi, hogy pénzt kölcsönözz egy banktól vásárláshoz vagy szolgáltatások fizetéséhez, egy bizonyos limitig. Vissza kell fizetned, amit kölcsönöztél, gyakran kamattal, ha nem fizeted ki teljes egészében minden hónapban.
Hitelkártyák olyan előnyöket kínálnak, mint az áruk vásárlása készpénz nélkül, jutalékok szerzése, hiteltörténet építése és extra védelem csalások vagy jogosulatlan díjak ellen.
Betéti kártya azonnal a bankszámládon lévő pénzt használja, míg a hitelkártya lehetővé teszi, hogy pénzt kölcsönözz a kibocsátótól, és később visszafizesd.
A diákoknak felelősségteljesen kell használniuk hitelkártyáikat, azzal, hogy csak annyit költenek, amennyit megengedhetnek maguknak, időben fizetik a számlákat, és nyomon követik a kiadásokat, hogy elkerüljék az adósságot és jó hitelt építsenek.
Ha nem fizeted ki a hitelkártya számládat, kamatokat és késedelmi díjakat számíthatnak fel, rosszabbodhat a hitelminősítőd, és problémáid lehetnek a jövőbeni kölcsönkérési lehetőségekkel.