A távíró egy olyan gép, amely elektronikus úton továbbítja az üzeneteket egy vezetékrendszerben egy átviteli pontról egy fogadó pontra egy külön helyre. A távirat lehetővé tette a gyors kommunikációt, ami egyszer lehetetlen volt. A távirat lehetővé tette a nagyobb gazdasági és személyes lehetőségek és kapcsolatok virágzását.
A vasúti rendszerek felemelkedésével Európa-szerte és Amerikában egyre gyorsabban nőtt az üzenetek továbbítása és kommunikálása. A távírót megelőzően a kommunikáció csak olyan gyors, mint a leggyorsabb vonat vagy ló. A találmányt követve a tér és az idő akadályai nem akadályozták meg az egyént vagy szervezetet, hogy időben és hatékonyan kommunikáljon.
Az 1830-as években Samuel Morse nevű feltaláló kifejlesztett egy olyan kommunikációs rendszert, amely elektronikus impulzusokat küldött vezetékes hálózaton keresztül. Ezek az elektronikus impulzusok a már ismert "Morse Code" -ba fognak fejlődni. Rendszere olyan módszert dolgozott ki, hogy az ábécé minden betűje egy "dot vagy dash" elektronikus impulzusnak felel meg, amely, ha megtanulható, könnyen észrevehetővé válhat a vevő felé.
Ez az úttörő találmány vált ismertté telegráfiaként és létrehozta a modern nemzetközi kommunikációs hálózat alapjait. A telegráf forradalmasította a vállalatok vezetésének és a háborúk leküzdésének módját, valamint lehetővé tette az emberek számára, hogy a földrajzi elhelyezkedés ellenére közelebb kerüljenek. Annak ellenére, hogy a távirat antik volt a XXI. Században, nagyon sok utat nyitott a modern telefon- és internetrendszerek felé, amelyekre ma is hivatkozunk.