A dokumentum éppúgy irodalmi remekmű, mint történelmi. Thomas Jefferson erősen hitt abban, hogy a nyelv képes befolyásolni a politikát, ezért a megfelelő döntést hozta a dokumentum megírására. Jefferson írása különböző retorikai meggyőződések erejét aknázta ki, beleértve az ethoszt, a pátoszt és a logókat. Emellett a Függetlenségi Nyilatkozat az igazságtalanság témáira, az uralkodók erejére, a háború indokaira és minden ember elidegeníthetetlen jogaira összpontosít. Ezeket a témákat ma is nagy érdeklődéssel kísérik, és a hallgatók kapcsolatba léphetnek olyan aktuális eseményekkel, amelyek kiemelik ezeket az ideálokat.
Az amerikai függetlenség nemcsak háborúval és tiltakozással kezdődik, hanem magával a Függetlenségi Nyilatkozattal is. A Nyilatkozat egyszerre szolgál a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatok hivatalos megszakításaként az amerikai gyarmatok számára, valamint a sérelmek listájaként, amely részletezi, hogy miért van szükség erre a szétválasztásra. Ez a csúcspontja annak, amiért a gyarmatosítók az amerikai forradalmat megelőző évek során tiltakoztak, és ami ellen tiltakoztak. A Thomas Jefferson által 1776-ban írt Nyilatkozat nemzetünk kezdetének egyik legfontosabb és legmeghatározóbb dokumentuma.
Miután a Kontinentális Kongresszus összeült a háború kezdeti kitörésével 1775-ben, küldöttei azonnal úgy döntöttek, hogy kinyilvánítják függetlenségüket Nagy-Britanniától, ami igazi kísérlet a teljes szuverenitásra. Ezzel a nyilatkozattal nemcsak háborút biztosítottak Nagy-Britanniával, hanem saját nemzetük autonóm irányításának lehetőségét is. Középpontjában részletezi a III. György királlyal kapcsolatos panaszokat és problémákat, valamint a forradalomhoz való jogot, a természetes jogokat és az önkormányzáshoz való jogokat. A dokumentumot a mai napig az emberi jogokról szóló viták fókuszpontjaként használják.
E dokumentum elemzésével a hallgatók képesek lesznek összekapcsolni és elmagyarázni a mögöttes indítékokat és az újonnan alakult nemzetre gyakorolt hatásait. A hallgatók képesek lesznek értelmezni a kor összetett nyelvét, jobban megérteni és összekapcsolni a mai politikai és társadalmi világgal. A Storyboard That segítségével a tanulók alapos perspektívát nyerhetnek a korai amerikai történelem egyik meghatározó dokumentumába.
A sérelem egy formális panasz, amelyet általában valami helytelennek vagy tisztességtelennek tartott dolog eredményeként nyújtanak be, különösen a munkahelyen. A munkahelyi sérelmek gyakori típusai a következők:
A sérelmek, ha nem foglalkoznak vele, nagyobb akciókhoz, például szakszervezeti sztrájkokhoz, kirúgásokhoz, perekhez, sőt… háborúhoz vezettek. A történelem legfontosabb forradalmai közül néhányat kezeletlen sérelmek okoztak, köztük az amerikai forradalmat is. Kérje meg a tanulókat, hogy keressék fel a történelem néhány jelentős forradalmának okait, mint például a francia forradalom , az 1917-es orosz forradalom , a kubai forradalom és az újabb arab tavasz. Mik voltak azok a problémák, amelyek kiváltották ezeket az eseményeket? Hogyan lehetett volna elkerülni a forradalmat, ha az emberek sérelmeit kezelik?