Miután a hallgatók megértették az anyag különböző állapotát, fontos, hogy megértsék, hogyan változnak az állapotok egymás között. Ebben a tevékenységben a hallgatók létrehoznak egy forgatókönyvet, amely szemlélteti a részecskék elrendezését az egyes anyagállapotoknál, és leírja az egyes állapotok közötti változásokat. Használja ezt a tevékenységet az óra elején, hogy a hallgatók számára biztosítsa a tudás alapját, vagy a végén, hogy megnézze, amit megtanultak.
A hőenergia növekedése növeli a rendszer részecskéinek átlagos kinetikus energiáját. Ez vagy megnövelheti a rendszer hőmérsékletét, vagy megváltoztathatja az állapotot. A változás szilárd anyagról folyadékra vagy folyadékról gázra változhat. Ezzel szemben a hőenergia csökkenése csökkenti a rendszer átlagos kinetikus energiáját. Ez a változás megváltoztatja az állapotot gázról folyadékra vagy folyadékról szilárdra.
Ez egy érdekes hely is lehet, ahol bemutathatja a hallgatókat a szublimációról. A szublimáció az a folyamat, amelyben az anyag a szilárd anyagból a gáz állapotba kerül, anélkül, hogy folyadékmá válna. A széndioxid (CO 2 ) vagy szárazjég egy példa erre az anyagra. A szublimáció ellentétét nevezzük szubublimációs lerakódásnak.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Mutassa be a különböző állapotok részecske-elrendezését, és azonosítsa és írja le a különböző állapotváltozásokat.
Fogja meg a diákjai figyelmét azzal, hogy bemutatja, hogyan változik az anyag állapota otthon vagy az osztályteremben található tárgyakkal. Vizuális, kézzel fogható élmények segítenek a diákoknak jobban megérteni az absztrakt fogalmakat.
Szerezzen be jégkockákat, áttetsző poharat, vizet és elektromos vízforralót (vagy fazekat és főzőlapot) az óra előtt. Előre elkészített anyagok biztosítják a zökkenőmentes bemutatót és a diákok figyelmét.
Mutassa a jégkockák olvadását vízzé, majd melegítse a vizet gőzzé, végül fogja el a kondenzációt egy hűvös felületen. Hangsúlyozza ki minden változást, kérdezze meg a diákokat, mit látnak minden szakaszban.
Érdekeltesse a diákokat azzal, hogy arra ösztönzi őket, hogy megjósolják, mi fog történni minden változás előtt. Ösztönözze a gondolkodást és kapcsolja össze megfigyeléseiket az energia és részecskemozgás fogalmaival.
Kapcsolja össze a bemutatót való élethelyzetekkel, mint például a jég olvadása egy italban vagy a gőz egy zuhanyból. Az összekapcsolások megerősítik a megértést és megmutatják, hogy a tudomány releváns a mindennapi életben.
Changes in states of matter include melting (solid to liquid), freezing (liquid to solid), evaporation (liquid to gas), condensation (gas to liquid), sublimation (solid to gas), and deposition (gas to solid). Each involves particles gaining or losing thermal energy.
Thermal energy influences state changes by altering the average kinetic energy of particles. Increasing thermal energy can cause solids to melt or liquids to evaporate, while decreasing it leads to condensation or freezing.
Sublimation is when a substance changes directly from solid to gas without becoming a liquid. A common example is dry ice (solid carbon dioxide), which turns into gas at room temperature.
Students can draw or create storyboards that show particle arrangements in solids, liquids, and gases, and use arrows to label each state change. This helps visualize how particles move and rearrange during each change.
Melting is when a solid turns into a liquid, usually by heating. Evaporation is when a liquid changes into a gas, often at the surface and below boiling point. Both require energy but involve different state transitions.