Sok különböző típusú felhő létezik, és azokat rendszerük szerint osztályozzák, attól függően, hogy hol vannak a légkörben. Ez az osztályozási rendszer hasonlít az élőlények osztályozására használt Linnaean taxonómiához , ahol minden szó más összetevőre utal. Például a nimbo- vagy nimbus- felhők olyan csapadékot jelentő felhőkre utalnak. Felhők Stratoval vagy stratus a neve általában képeznek rétegekben.
Ebben a tevékenységben a hallgatók olyan csevegést hoznak létre, amely azonosítja és szemlélteti a különböző típusú felhőket és azok magasságát. Ezt a tevékenységet állványokra lehet állítani, ahol a felhők képei szerepelnek, és felkérjük a hallgatókat, hogy címkézzék őket. Arra is ösztönözheti a diákokat, hogy menjenek kint, és azonosítsák a különféle felhőket, és töltsenek fel képeket fotóiról.
Ha többet szeretne megtudni a felhőtípusokról, tekintse meg a Meteorológiai Világszervezet Nemzetközi Felhőatlaszát.
Cirrus - Magas, légköri leválasztott felhő, vékony hajszerű szálakkal jellemezve. A név a cirrus latin szóból származik, ami azt jelenti: „haj”.
Cirrocumulus - vékony fehér lapokkal jellemezhető, rendszeresen elrendezett szemcsékből vagy hullámokból.
Cirrostratus - Sima, átlátszó lap jellemzi, amely az ég részét vagy egészét lefedi. Ez a felhőtípus halokat okozhat a Nap körül.
Altocumulus - lekerekített masszákból , rétegekből vagy tekercsekből kialakított foltok és lemezek jellemzik . Ezek lehetnek diffúzak vagy szálakból készülhetnek.
Altostratus - Szürkés vagy kékes lapok az ég egészét vagy egy részét lefedik. A Cirrostratus-szal ellentétben ez a felhő típus nem okoz halo képződését a Nap körül.
Nimbostratus - szürke felhőréteg, amely esőzésekkel vagy havazásokkal jár. A felhőréteg általában elég vastag ahhoz, hogy kiszorítsa a Napot.
Stratocumulus - Szürke vagy fehér foltok és rétegek, lekerekített masszákból álló csoportokban. A stratocumulus felhők általában nem rostosak.
Cumulus - leválasztott, bolyhos felhők, pontosan meghatározott szélekkel. Ezeknek a felhőknek a bázisai sík és szürke, míg a tetők ragyogó fehér gömbölyököket képeznek, amelyek karfiolnak tűnhetnek.
Stratus - alacsony, sima szürke felhő, gyakran csapadékkal társítva. Ezek a felhők gyakran blokkolják a Napot.
Cumulonimbus - Ezeknek a felhőtípusoknak nagy függőleges magasságuk van, ami hatalmas hegyeket képez. Ezeknek a felhőknek a többsége sík és a tetején szétszórt. Ezeket néha viharfelhőnek is nevezik.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Azonosítsa és írja le a különböző típusú felhőket, és osztályozza őket a magasság szerint.
Szerezzen be a diákok számára helyi időjárás-jelentéseket vagy időjárás-alkalmazásokat a jelenlegi felhőtípusok megfigyeléséhez és rögzítéséhez a saját környezetükben. Ez valódi kontextust ad, segíti a diákokat összefüggések kialakításában, és ösztönzi megfigyelési készségeik fejlesztését.
Biztassa a diákokat, hogy tartson napi vagy heti naplót, ahol rajzolnak vagy fényképeznek a látott felhőkről, és megjelölik típusaikat. A naplóírás következetességet épít, és segít nyomon követni az időjárási mintákat idővel.
Mutassa be, hogyan lehet egy felhőosztályozási diagramot használva összevetni a valódi égbolt megfigyeléseket a felhőtípusokkal. Mutassa meg, hogyan ellenőrizhető a magasság, alak és szín a pontosabb azonosítás érdekében.
Tanítsa meg a diákokat arra, hogy felhőmegfigyeléseiket felhasználva jósolják a közelgő időjárást. Például a nimbostratus vagy cumulonimbus felhőket észlelve esőt vagy viharokat jelezhet, ezzel összekapcsolva a tudományt a mindennapi élettel.
Hívja meg a diákokat, hogy osszák meg megfigyeléseiket és előrejelzéseiket osztálytársaikkal. A tapasztalatok megvitatása fejleszti a kommunikációs készségeket és megerősíti a felhőtípusok és időjárási minták megértését.
Felhők osztályozása megjelenésük és magasságuk alapján történik az égen. A fő típusok közé tartozik a cirrusz, gomolyfelhő, rétegfelhő és nimbusz, további változatokkal, mint a cirrostratus vagy altocumulus. Az osztályozási kifejezések leírják alakjukat és időjárási hatásukat, például a nimbusz a csapadékot, a rétegfelhő pedig a réteges felhőket jelöli.
A diákok felismerhetik a felhőket az alakulásuk, színük és magasságuk megfigyelésével az égen. Egy felhő diagram vagy képek segítségével összevethetik, amit látnak, olyan kategóriákkal, mint a pufi gomolyfelhő vagy a puhán szálló cirrusz. Kint való tartózkodás és fényképezés gyakorlati módja a felhőfelismerésnek.
Magas magasságú felhők (pl. cirrusz) 20 000 láb felett képződnek, és gyakran vékonyak és szálasak. Közepes magasságú felhők (pl. altostratus) 6 500 és 20 000 láb között találhatók, és inkább rétegzett vagy foltos megjelenésűek. Alacsony magasságú felhők (pl. stratus, gomolyfelhő) 6 500 láb alatt alakulnak ki, és általában sűrűbbek, közelebb a földhöz.
A "nimbusz" szót tartalmazó felhők, például a nimbostratusz vagy a cumulonimbusz, általában esőt vagy havat hoznak, mert elég nedvességet és vastagságot tartalmaznak a csapadék kialakításához. Más felhők, mint például a cirrusz vagy a gomolyfelhő, általában túl vékonyak vagy szárazak ahhoz, hogy esőt okozzanak.
Jó tevékenység lehet egy felhőosztályozó táblázat készítése. A diákok sorrendbe állíthatják a különböző felhőképeket magasság szerint (magas, közepes, alacsony), és mindegyik típushoz címkét rendelhetnek. Kimehetnek kint is, megfigyelhetik a felhőket, és feltölthetik a fényképeiket a megbeszéléshez, így az oktatás interaktív és vizuális lesz.