Az üstökös egy kis test, amely jégből és porból áll, amely a Nap körül kering. Ahogy az üstökös közelebb kerül a Naphoz, felmelegszik, és a Napból eltávolodik.
Az üstökös egy szilárd magból áll, vagy a kőzet, a por, a jég és a fagyasztott gázok. A magot vékony atmoszféra veszi körül, amelyet víznek és pornak neveznek. A kóma (és a farok) is megvilágosodhat a Nap, ahogy az üstökös belép a belső légkörbe és közelebb a Naphoz. Amikor az üstökösök távolabb vannak a Naptól, továbbra is fagyottak és inaktívak, ami nagyon nehéz megfigyelni őket. Az üstökösök farka, amikor közelebb kerülnek a Naphoz. A Nap sugárzása elpárolog az üstökös anyag egy részéből, amely az üstökös útjától távol áramlik. Ez a patak a Nap felé mutat.
A kometeket évezredek óta figyelték meg. A kígyók legkorábbi rögzített megfigyelései a kínai csillagászok voltak. Edmond Halley Isaac Newton újonnan kifejlesztett gravitációs és mozgási törvényeit használta, hogy helyesen megjósolja az üstökös újbóli megjelenését. Ezt az üstököset azután nevezték el, hogy megkapta a nevét 1p / Halley. Halley-üstökös egy üstökös, amely minden nap 74-79 évesen látható a Földről, szabad szemmel. Ez lesz látható a Földről 2061-ben. A Halley-üstökös számos fontos történelmi eseményhez kapcsolódik, köztük a Hastings-i csata 1066-ban. A Bayeux Tapestry-ben az üstökös első felvételképeként jelenik meg.
Az ESA (Európai Űrügynökség) által 2004. március 2-án elindított Rosetta-küldetés egy robottus küldetés volt a 67P / Churyumov-Gerasimenko-nál, az első kísérlet során, hogy egy üstökösre szálljon. A Rosetta küldetés részeként 2014-ben, a tíz évvel a misszió elindítása után, a Philae nevű leszállóegység landolt a felszínen, hogy elemezze az üstökös szerkezetet. A misszió azt tanította nekünk, hogy a vizek üstökösök különböznek, mint a Földön található víz; nagyobb mennyiségű nehézvizet tartalmaz. A nehézvizek olyanok, mint a rendszeres víz, de a hidrogénatomokat deutériummal helyettesítik, a hidrogén izotópját. Ez vezette a tudósokat abban, hogy elhiszik, hogy a Földön található víz valószínűleg nem olyan üstökösökből származik, mint a 67P. A lander is felfedezett néhány szén-tartalmú szerves vegyületet, amelyek közül néhány fontos szerepet játszik az aminosavak előállításában. Az aminosavak olyan vegyi anyagok csoportja, amelyek nagyon fontosak a Föld életében.
{Microdata type="HowTo" id="9733"}Egy üstökös egy kisméretű jégből és porból álló égitest, amely a Nap körül kering. Amikor közel kerül a Naphoz, jég és por felmelegszik, és ragyogó koméhoz és néha fényes farkához vezet, ami gyakran a Nap irányától eltérően mutat.
Üstökösök főként jégből, porból és gázokból állnak, míg az aszteroidák sziklás vagy fémes égitestek. Üstökösök gyakran rendelkeznek füstölgő farkakkal, amikor közel vannak a Naphoz, az aszteroidák viszont nem.
Az üstökösök farkakat fejlesztenek ki, amikor közel kerülnek a Naphoz. A hő hatására jégük gázzá alakul, por szabadul ki, és ragyogó farkat hoz létre, amely mindig a Nap felé mutat a napszél miatt.
A legtöbb üstökös az Oort-felhőből és a Kuiper-övből származik, amelyek távoli régiók a Naprendszer szélén, tele jégbe burkolt objektumokkal.
Igen, néhány üstököst szabad szemmel vagy távcsővel is lehet látni a Földről, különösen, ha közel kerülnek a Naphoz és fényesek lesznek. Híres példák közé tartozik Halley-üstökös és NEOWISE-üstökös.