A szupernóva egy hatalmas robbanás a csillag életciklusának végén. Nagyon ritkák, de amikor előfordulnak, teljesen galaxisokat kelthetnek.
A szupernóva óriási robbanás, amely a csillag életciklusának végén következik be. Nagyon ritkák, de lehetnek olyan hatalmas események, amelyek több fényt sugároznak, mint a mi Napunk sugárzása az életében. A "szupernóva" kifejezés a latinból származik az új ( nova ) és fölött ( szuper ), mivel a szupernóva az éjszakai égbolton új csillagok. A kifejezést először Walter Baade és Fritz Zwicky alakította 1931-ben.
Kétféle módon szupernóma léphet fel. Az első történik egy bináris csillagrendszerben. A bináris csillagrendszer két csillag egyike, amely egy központi pont körül kering. Ebben a rendszerben egy csillag felhalmozhatja az anyagot a másik csillagból, növelve saját tömegét. Amikor a csillag elér egy bizonyos tömegt, a csillag felrobbanhat. A robbanás bekövetkezése után a csillag maradéka rendkívül sűrű mag, neutroncsillagnak nevezik. Ha a csillag rendkívül masszív, fekete lyukak keletkezhetnek.
Nehéz megfigyelni a szupernóvát a saját galaxisunkban, mivel gyakran eltakarják a por. Az utolsó szupernóva, amelyet a galaxisunkon belül figyeltünk meg, 1605-ben Johannes Kepler volt. Szabad szemmel megfigyelhető volt, és még a nap folyamán egy hónapig is láthattuk.
Az első feljegyzett szupernóvát a kínai csillagászok a 185 BCE-ben megfigyelték. A feljegyzések szerint a Földről nyolc hónapig megfigyelhető volt. Három szupernóva-robbanás történt, amelyek a saját galaxisunkban történtek az elmúlt 1000 évben, amelyet távcsővel lehet látni.
A Supernovae fontos, mivel a galaxisban a vasnál nehezebb elemeket terjesztenek. A Supernovae szintén fontos eszköz a tudósok számára a világegyetem távolságainak mérésére. Az 1a típusú szupernóva szokásos gyertyákként ismeretes, mivel mindegyik hasonló fényt bocsát ki, amikor előfordul. A tudósok összehasonlíthatják ezeket a szupernóvákat és mérhetik, milyen messze vannak.
{Microdata type="HowTo" id="9756"}egy szupernóva egy erőteljes robbanás, amely akkor történik, amikor egy csillag eléri életciklusa végét, hatalmas energiát szabadít fel, és rövid ideig ragyogóvá teszi az eget.
Egy szupernóva akkor fordul elő, amikor egy nagy tömegű csillag elfogyasztja üzemanyagát, és a magja a gravitáció hatására összeroskad, hatalmas robbanást okozva, amely kilöki a csillag külső rétegeit az űrbe.
Szupernóvák fontosak, mert létrehozzák és eloszlatják a nehéz elemeket, például vasat és aranyat, az űrbe, segítve új csillagok, bolygók és akár az élet kialakulását.
Két fő típusú szupernóva van: Típus I, amely kettős csillagrendszerekben fordul elő, és Típus II, amely akkor történik, amikor nagy csillagok elfogyták az üzemanyagot és felrobbannak.
Igen, néha szupernóvák láthatók a Földről nagyon fényes foltokként az éjszakai égbolton, és a csillagászok teleszkópokat használnak ezeknek az űrbéli robbanásoknak a tanulmányozására és képek készítésére.