A diákok minden nap döntéseket hoznak, és remélhetőleg mind maguk döntöttek arról, hogy ma osztályba kerülnek. Lehet, hogy számukra ez „nincs döntés”; néhány különböző ember gondoskodik arról, hogy mindennap iskolában járjon. Két további típusú döntés létezik: gyors döntések és ésszerű döntések. Az, hogy felemelik-e a kezüket az osztályban, „pillanatnyi döntés”. Gyorsan kell dönteniük, mielőtt valaki más emeli a kezét. Ezt a döntést általában a következmények vagy eredmények mérlegelése nélkül hozzák meg. „Ésszerű döntés” az, hogy a házi feladatot iskola után vagy ebéd közben végzik. Ennek oka az, hogy mérlegelik lehetőségeiket, és a lehető legjobb eredményt választják. Kell-e házi feladatomat elvégeznem az iskolában, miközben eszek, hogy később filmet nézhessek, vagy éjjel otthon vacsora után csináljam?
Ebben a tevékenységben a hallgatók létrehoznak egy forgatókönyvet, amely bemutatja a három típusú döntést. A vizualizációk létrehozása segít a hallgatóknak a tartalomhoz kapcsolódásban és az információk megőrzésében. Ha arra kéri őket, hogy ábrázolják ma vagy az elmúlt néhány napban hozott döntéseiket, a tevékenység megerősíti egy másik tanulási célt. Az a tény, hogy minden nap döntéseket hoznak, enyhítheti a nyomást, és bizalmat adhat nekik a következményesebb döntések meghozatalában, mint például a főiskolákra történő jelentkezés vagy az együttes nyomás alá esésük megtagadása.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Hozzon létre egy forgatókönyvet, amely bemutatja a három típusú döntés valós példáit.
Bátorítsa a diákokat, hogy gondoljanak vissza az utóbbi döntéseikre—akár nagy, akár kicsi. Ez felkészíti az agyukat a storyboardra, és segít összekötni az órát a való élettel.
Mutassa példákkal az osztályban—például, amikor egy diákhoz szól (azonnali döntés) vagy egy kirándulás megtervezése (megfontolt döntés). Ezeknek a különbségeknek a tisztázása biztosítja, hogy minden diák világosan értse a fogalmakat.
Ösztönözze a diákokat, hogy ne csak azt mutassák meg, mi történt, hanem hogyan érezték magukat és miért választották az adott lehetőséget. A személyes elemek hozzáadása értelmesebbé és emlékezetesebbé teszi a tanulást.
Hívja a diákokat, hogy mutassák be storyboardjaikat, és beszéljék meg, mely döntések voltak könnyebbek vagy nehezebbek. Az együttgondolkodás növeli az önbizalmat, és empátiát tanít a különböző nézőpontokra.
Tárgyalja, hogy ezek a készségek hogyan alkalmazhatók olyan helyzetekben, mint a kortársi nyomás, időgazdálkodás vagy jövőbeli tervezés. Az összekapcsolás segít a diákoknak meglátni a gondosan meghozott döntések értékét a mindennapi életükben.
A diákok általánosságban három döntéstípust hoznak: döntés nélküli (automatikus vagy mások által meghozott), gyors döntés (gyorsan, sok gondolkodás nélkül) és megfontolt döntés (átgondolt és mérlegelt a legjobb eredmény érdekében). Ezek megértése segít a diákoknak tudatosabbá válni választásaikban.
A storyboardok vizuális módszert kínálnak, hogy segítsenek a diákoknak megérteni és elgondolkodni a döntéshozatalról. Kérd meg a diákokat, hogy készítsenek jeleneteket, amelyek bemutatják mindhárom döntéstípust — döntés nélküli, gyors döntés és megfontolt döntés — képek és rövid leírások segítségével. Ez a tevékenység kapcsolatokat épít és megerősíti a tanulást.
Gyors döntés gyorsan születik, gyakran a következmények átgondolása nélkül (például kérdésre az osztályban való gyors válaszadás). Megfontolt döntés átgondolt, ahol a lehetőségeket mérlegelve a legjobb eredményt keresik (például az időpont megtervezése a házi feladatra).
A mindennapi döntések reflektálása segít a diákoknak felismerni, hogy a döntéshozatal az élet szerves része, ami csökkentheti a szorongást és növelheti önbizalmukat a nagyobb döntések kezelésében a jövőben, például a társnyomás ellenállásában vagy az egyetemre való felkészülésben.
Példák: Döntés nélküli — az iskolába járás, mert kötelező; Gyors döntés — gyorsan válaszolni egy kérdésre az osztályban; Megfontolt döntés — tervezni, mikor végezzük el a házi feladatot a legjobb eredmény érdekében.