Kémiai változás során új anyagok képződnek. Ez a legfontosabb különbség a kémiai és fizikai változások között. A hallgatóknak tisztában kell lenniük annak mutatóival, hogy kémiai reakció bekövetkezett-e vagy sem. Ebben a tevékenységben a hallgatók elkészítnek egy póktérképet, amely azonosítja és szemlélteti a kémiai változások jeleit.
A színváltozás azt jelzi, hogy kémiai változás történhet. Színváltozást okozó reakció példája a vas rozsdása. Ebben a reakcióban a vas oxigénnel reagál a víz jelenlétében. A képződött vas-oxid narancssárga / barna színű, különbözik a vas szürke fémes színétől.
Ha gázt állítanak elő, akkor kémiai reakció következett be. Ennek egyértelmű jele a folyadékban lévő buborék. Ezt nem szabad összekeverni a forralással, mivel a főzés fizikai változás.
A hőmérséklet változása, akár emelkedés, akár csökkenés, jelzi a kémiai reakció bekövetkezését. Az energia felszabadulásakor a reakció exotermnek tekinthető. Amikor energiát vesznek fel, a reakció endotermikusnak tekinthető.
Néha, amikor két folyadékot kombinálnak, szilárd anyag képződhet. Ezt a szilárd anyagot csapadéknak nevezzük, és az aljára eshet, vagy az előzőleg tiszta folyadék zavaros lehet.
Ha észrevehető szag van a reakció után, akkor ez azt jelzi, hogy kémiai változás történt. Erre példa a tej savanyúsá válása.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Készítsen egy póktérképet a kémiai változások mutatóiról.
Vezesse be a diákokat, hogy saját szemükkel láthassák a kémiai változás mutatóit biztonságos, könnyen összerakható kísérletekkel. Gyakorlati tevékenységek segítenek összekapcsolni az elméletet a való élet megfigyeléseivel, így a tanulási élmény emlékezetessé és értelmesebbé válik.
Használjon elérhető tárgyakat, mint az ecet, szódabikarbóna, acélgyapot, citromlé vagy tej. Ismert anyagok gyűjtése egyszerűsíti az előkészületeket és csökkenti az osztálytermi költségeket.
Mutassa be a színváltozást rozsdásodó acélgyapot esetén ecetben, a gázképződést szódabikarbóna és ecet reakciójával, a hőmérséklet változást szódabikarbóna és kalcium-klorid reakciójával, a epsom-só és mosogatószer keverékével, valamint a szagváltozást tej savasodásával. Oszd fel a csoportokat különböző mutatókra az aktív részvétel érdekében.
Bátorítsa a figyelmes megfigyelést, például új szagokat, buborékokat, színváltozásokat vagy hőmérsékleti eltéréseket. Írassa le a tanulókkal az eredményeket tudományos füzetekbe vagy munkalapokra.
Kérje meg a diákokat, hogy osszák meg, mit vettek észre, és kapcsolják össze eredményeiket a megvitatott mutatókkal. Magyarázza el a téves nézeteket, és erősítse meg, hogyan mutatnak be minden kísérlet egy adott kémiai változás mutatót.
A kémiai változás jelei közé tartozik a színváltozás, gáztermelés (buborékok), hőmérséklet-változás (energia felszabadulása vagy elnyelése), (szilárd halmazállapotú), és a észrevehető szag. Ezek a jelek segítenek a diákoknak felismerni, mikor alakult ki új anyag a reakció során.
A kémiai változás új anyagokat hoz létre különböző tulajdonságokkal, míg a fizikai változás csak a megjelenést vagy az anyag állapotát változtatja meg anélkül, hogy az anyag identitását megváltoztatná. Például a rozsda kémiai, míg a jég olvadása fizikai.
Készítsenek a diákok egy pókérkép-et, amely azonosítja, szemlélteti és leírja a kémiai változás jeleit — például színváltozás, gáztermelés, hőmérsékletváltozás, csapadék képződése és szag. Ez a vizuális eszköz megerősíti a tanulást.
A színváltozás gyakran azt jelenti, hogy új anyag keletkezett, különböző tulajdonságokkal, ami a kémiai reakció egyik fő jele. Például, amikor a vas rozsdásodik, szürkéből narancsbarna színűvé válik az oxiddal való reakció miatt.
A gázbuborékok kémiai változás során jelennek meg, és azt jelzik, hogy új anyag alakult ki, például pezsgés az ecet és szódabikarbóna keverésekor. A forralás viszont fizikai változás, amit egy folyadék melegítése okoz, nem pedig új anyag képződése.