Mindannyian a tökéletességről álmodunk: egy olimpiai sportoló gondosan csiszolt fizikumáról és képességeiről; a tökéletes családi étkezésről, mint egy Norman Rockwell-festmény; a tökéletesen harmonikus társadalomról, ahol mindenki boldogan éli az életét. De a tökéletességnek ára van, és örökre elérhetetlen marad. Ez az ellentmondás csak egyike azoknak az okoknak, amiért a disztópiák minden korosztály olvasóit lenyűgözték. Az utópia gondolata, szemben azzal a rideg valósággal, hogy soha nem létezhet, lenyűgöző hátteret teremt a társadalmi kommentár és kritika számára.
Miközben diákjainkat több műfaj olvasásával tesszük próbára, elengedhetetlen, hogy megértsék a szerző által használt mintákat és árnyalatokat. Miben különbözik a disztópikus fikció egy eposztól vagy egy színdarabtól? Ebben a tantervben megtalálod a disztópia elemeit, a disztópikus irodalom jellemzőit, és azt, hogyan taníthatod a terminológiát, miközben a diákok szórakoztató storyboardokat készítenek a koncepcióról.
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
Az „utópia” szót Sir Thomas More alkotta meg az ideálisan szervezett társadalomról szóló könyvében. A görög toposz szóból származik, ami „helyet” jelent. Az előtag szándékosan kétértelmű; görögül az ou- előtag „nem”, míg az eu- előtag „jót” jelent. Tehát egy u-tópia lehet „jó hely” vagy „nem hely”; egy képzeletbeli hely.
Az egyik legrégebben feljegyzett és legszélesebb körben ismert utópia az Édenkert. Az utópia egy tökéletes társadalom, ahol minden ideálisan szervezett, és a lakók boldogan élik az életüket.
A disztópiát az utópia ellentéteként definiáljuk a görög „rossz” szóból származó disz- előtag használatával. Ez egy hibás társadalom, működésképtelen és nemkívánatos. Az irodalomban ez a két kifejezés gyakran egybeesik. Sok disztópia eleinte idillinek tűnik, de a történet során feltárul valódi természete: baljós és hibás.
Némely disztópia vad, sivatagi pusztaság, növénytelen, törvényen kívüli banditákkal és hadurakkal teli. Az ilyen típusú disztópiát azonban nem gyakran keverik össze az utópiával; az igazán veszélyes disztópiák azok, amelyek felszínesen tökéletesnek tűnnek, de titokban szörnyűek.
Íme néhány gyakori eleme ezeknek a „totalitárius” disztópiáknak:
| Elem | Leírás |
|---|---|
| Az embereket korlátozzák a független gondolkodásban és cselekvésben | Az emberek nem dönthetnek szabadon az életben, a kormány dönt helyettük. |
| A hatalmon lévő kormány gyakran elnyomó | Egy elnyomó kormány gyakran erőszakos, állandó megfigyelés alatt tartja népét, kijárási tilalmat vezet be, katonai ellenőrzés alatt tartja és elnyomja népét. |
| A környezet gyakran futurisztikus vagy egy kitalált univerzumban játszódik | A helyszín gyakran a jövőben vagy egy kitalált univerzumban játszódik, egy hatalmas háború vagy katasztrófa után. Ez segít megmagyarázni a társadalom eltérő szerkezetét, és igazolni a kormányzati hatalmat. |
| Tartalmaz konformitási elemeket, vagy szélsőséges egyenlőséget | Az embereket arra kényszerítik, hogy nagyon hasonlóak legyenek, és megfeleljenek a kormány által meghatározott szabályoknak és elvárásoknak. |
| A kormány utópiaként ábrázolja a társadalmukat | Propagandát és finom manipulációt használnak, hogy becsapják az embereiket, elhitetve velük, hogy minden tökéletes. |
| A főszereplő vissza akarja állítani az embereket a hagyományos életbe. | A főszereplő egy pillanatra tisztán látja a dolgokat, és felismeri a társadalomban lévő problémákat. Megpróbálnak változtatni, hogy „felszabadítsák az embereket”. |
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
Bár ez a lecke sok évfolyamon használható, az alábbiakban a 8. évfolyamra vonatkozó Közös Alapvető Állami Szabványok találhatók. Kérjük, tekintse meg a Közös Alapvető Állami Szabványokat a megfelelő évfolyamnak megfelelő témakörökért.
A diákok képesek lesznek meghatározni a disztópia és az utópia fogalmát. Azt is megértik, hogy ez a műfaj miben különbözik az irodalom más műfajaitól.
Mielőtt elolvasnának egy disztópikus világot bemutató regényt, beszéljék át a tanulókkal a műfaj definícióját és közös elemeit. Hasznos, ha a tanulók összehasonlítják és szembeállítják az utópia és a disztópia jelentését. Kérjék meg a tanulókat, hogy gondoljanak olyan filmekre, amelyek disztópia és utópia elemeit tartalmazzák, és beszélgessenek róluk az osztállyal. Egy lista összeállítása nagyszerű módja lehet a kezdésnek. Készíthetnek egy storyboardot is, amely összehasonlít és szembeállít két filmet, vagy egy disztópiát és egy utópiát.
Miközben a diákok olvasnak, vagy miután befejezték az olvasást, kérd meg őket, hogy készítsenek egy storyboardot, amely bemutatja a disztópia főbb elemeit. Tartalmazhatnak szereplőket, helyszíneket, közvetlen idézeteket és az egyes elemek magyarázatát.
Nézd meg ezeket a disztópiával kapcsolatos tevékenységeket a Legyek Ura , Az adakozó és 1984 című filmekhez kapcsolódó útmutatóinkból.
A storyboard kártyák segítségével vizuálisan ábrázolhatók a disztópikus irodalom kulcsfontosságú témái és fogalmai, mint például a konformitás, a kormányzati ellenőrzés és a technológia veszélyei. Egy disztópikus történet különböző jeleneteit vagy pillanatait ábrázoló kártyasorozat létrehozásával a tanulók elemezhetik, hogyan jelennek meg ezek a témák, és mélyebben megérthetik a szerző üzenetét.
Amikor forgatókönyv-kártyákat készítünk disztópikus irodalomórákhoz, fontos, hogy a kulcsfontosságú pillanatokra vagy jelenetekre összpontosítsunk, amelyek illusztrálják a történet témáit és gondolatait. Használjon olyan képeket vagy szimbólumokat, amelyek megidézik, és segítenek átadni a történet hangulatát és hangulatát. Ezenkívül fontolja meg a történet ütemezését, és azt, hogy a storyboard kártyák használata hogyan segíthet a narratíva kisebb, jobban kezelhető részekre bontásában.
A disztópikus irodalom azért aktuális ma, mert lehetővé teszi számunkra, hogy olyan fontos valós kérdéseket tárjunk fel, mint a kormányzati ellenőrzés, a társadalmi igazságosság és a technológia veszélyei. A disztópikus irodalmat tanítási eszközként használva a tanulók mélyebben megérthetik ezeket a kérdéseket, és jobban elkötelezhetik magukat az őket körülvevő világgal. Ezen túlmenően, a disztópikus irodalom tanulmányozása segíthet a tanulóknak a kritikai gondolkodási készségek fejlesztésében, valamint abban, hogy jobban megismerjék bizonyos cselekvések vagy politikák lehetséges következményeit.
A storyboard kártyák segítségével ösztönözheti a tanulókat egy disztópikus történet narratív szerkezetének elemzésére, azonosítva a fő cselekménypontokat, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a történet témáihoz és üzenetéhez. Saját storyboard kártyáik elkészítésével a tanulók kénytelenek kritikusan gondolkodni a történetről, és megfontolni, hogyan illeszkednek egymáshoz a különböző elemek.