Az orosz forradalmat a Karl Marx 1848-ban írt kommunista kiáltvány ihlette. Marx az ipari forradalom eredményeként tanúskodó társadalmi igazságtalanságokra válaszolt. Amikor Lenin és a bolsevikok 1917-ben megkezdték forradalmukat, nem tudták követni a Marx által leírt tervet 70 évvel korábban.
A diákok meg fogják vizsgálni, hogyan és miért változnak az ideológiák, amikor egy T-diagramba kerülnek a gyakorlatba. A bal oldali oszlop a kommunista társadalom elemeit azonosítja, ahogy Marx elképzelte őket. A jobb oldali oszlop diákok számára készült. Ez az oszlop megmutatja, hogy szorosan követte Sztálint Marx kommunista kiáltványának eredeti szándékát . A legtöbb esetben az elmélet és a gyakorlat messze különböztek egymástól.
Bővített tevékenység
Ez a tevékenység többféleképpen bővíthető. A diákok létrehozhattak egy harmadik oszlopot a kínai valóságokról Mao alatt. A diákok is felmérhették, hogy vajon a Lenin, Sztálin és Mao által Marx eredeti ideológiájához tett változások indokoltak-e.
(Ezek az utasítások teljesen személyre szabhatók. Miután a "Tevékenység másolása" gombra kattintott, frissítse az utasításokat a feladat Szerkesztés lapján.)
Tanulói utasítások
Hozzon létre egy T-diagramot, amely összehasonlítja és szembeállítja a kommunizmus ideológiáit és azt, ahogyan Marx írásai játszottak.
Ösztönözze a diákokat a részvételre az osztályvita megszervezésével. Oszd ki a diákoknak, hogy érveljenek vagy a kommunizmus elmélete mellett, vagy annak megvalósítása mellett Oroszországban Sztálin alatt. Ez a tevékenység fejleszti a kritikus gondolkodást és segít megérteni a különböző nézőpontokat.
Használjanak kivágásokat a Kommunista Kiáltványból és Sztálin korszakának első kézből származó beszámolóiból, hogy támogassák érveiket. Ez mélyíti megértésüket és fejleszti kutatási képességeiket.
Határozzon meg időkorlátokat minden beszélő számára, hozzon létre irányelveket a tiszteletteljes vitához, és vázolja fel, hogyan működnek az ellenérvek. Ez biztosítja a tisztességes, rendes és eredményes vitát.
Kérje meg a diákokat, hogy értékeljék osztálytársaik érveit, és adjanak konstruktív visszacsatolást a vita után. Ez a reflexió segíti a diákokat fejleszteni kritikus elemző és kommunikációs készségeiket.
Segítse elő az egész osztályos beszélgetést, hogy összefoglalják mindkét fél fő meglátásait, és összekapcsolják a vitát a nagyobb történelmi témákkal. Ez a lépés megerősíti a megértést és ösztönzi a gondolkodó kapcsolódásokat.
Marx elmélete egy osztály nélküli, állam nélküli társadalmat képzelt el közös tulajdon és valódi egyenlőség mellett. Gyakorlatban Sztálin alatt azonban a Szovjetunió megtartotta az állami kontrollt, jelentős kormányzati hatalmat, és nem szüntette meg teljesen az osztálykülönbségeket, ami jelentős különbségeket eredményezett Marx eredeti ideáljaihoz képest.
A diákok használhatnak egy T-táblát, amin az egyik oldalon Marx eredeti kommunista ideológiáit sorolják fel, a másik oldalon pedig leírják, hogyan valósultak meg ezek az ötletek Sztálin alatt. Ez a vizuális összehasonlítás kiemeli a fő hasonlóságokat és különbségeket az elmélet és a gyakorlat között.
Fontos kommunista ideológiák közé tartozik a osztály nélküli társadalom, saját tulajdon elpusztítása, nemi egyenlőség, társadalmi tulajdon a termelésben és a kormány szerepe. Ezek a pontok alapot adnak az elmélet és a történelmi gyakorlat összehasonlításához.
A orosz forradalom egyedi kihívásokkal és történelmi körülményekkel nézett szembe, ami arra késztette Lenint és Sztálint, hogy alkalmazkodjanak Marx ötleteihez. Gazdasági nehézségek, politikai ellenállás és a gyors iparosítás iránti igény jelentős eltéréseket okozott Marx eredeti víziójától.
Hatékony tevékenység lehet, ha a diákok egy T-Chart-ot készítenek, amely összehasonlítja Marx kommunista elméletét azzal, ahogyan Sztálin alkalmazta. A diákok illusztrációkat és valódi példákat használhatnak a két megközelítés közötti rések és átfedések mélyebb megértéséhez.