https://www.storyboardthat.com/hu/articles/e/kritikus-gondolkodási-képességek

Mi a kritikus gondolkodás?

A kritikai gondolkodás az információgyűjtés és -elemzés aktív folyamata vélemény vagy ítélet kialakítása érdekében . A kritikai gondolkodás nem korlátozódik egy bizonyos tantárgyi területre vagy évfolyamra, hanem a világos és racionális gondolkodás általános képességére. A kisgyermekek számára fontos a problémamegoldás és a módszeres gondolkodás képessége, ezért ezeket a készségeket kifejezetten meg kell tanítani nekik.



Mik azok a kritikus gondolkodási készségek?

Sokféle értelmezés létezik arról, hogy mi minősül kritikai gondolkodási készségnek. A tanulók számára a legfontosabb kritikai gondolkodási készségek a következők: elemzés, kommunikáció, kreativitás, nyitottság és problémamegoldás . Ha ezek mindegyikére összpontosítanak, a tanulók jobban megismerhetik a tartalmat mind az osztályteremben, mind az életükben.

Elemzés

A kritikai gondolkodás fontos része valaminek a vizsgálata és elemzése. Ez lehet írott szöveg, tényleges adatok vagy bemutatott probléma. Az elemzés néhány módja a kutatás, a kérdések feltevése, a minták értelmezése és észrevétele.



Kommunikáció

A tanulók gyakran megosztják gondolataikat és következtetéseiket egy csoporttal vagy partnerrel, és valamilyen módon együtt kell működniük. A másokkal való együttműködés és a hatékony kommunikáció kulcsfontosságú eleme a kritikai gondolkodásnak. Néhány példa erre az aktív hallgatás, a prezentáció és a magyarázat.



Kreativitás

A kritikai gondolkodó másik fontos készsége az innováció és a kreativitás; kulcsfontosságú, hogy ne féljünk a dobozból kiindulva gondolkodni, kipróbálni valami mást, és minden oldalról megközelíteni a dolgokat. Néhány példa erre: a következtetés, az összefüggések létrehozása, az előrejelzés, a képzelet és a kíváncsiság befogadása.



Nyitottság

A kritikus gondolkodó az, aki képes ítélkezés, elfogultság vagy feltételezés nélkül gondolkodni. Fontos, hogy egyszerűen magára az információra figyeljünk, és tiszta elmével vonjunk le következtetéseket. Néhány példa erre a sokszínűség, az objektivitás, az inkluzivitás és a méltányosság.



Problémamegoldás

A kritikai gondolkodó talán legfontosabb készsége a problémamegoldó képesség. A problémamegoldás magában foglalja a probléma megértését, a megoldás kidolgozását és végrehajtását, valamint a terved eredményének felmérését. A jó problémamegoldó döntéseket hoz, tisztáz, odafigyel a részletekre és értékel.



Stratégiák a kritikus gondolkodók osztálytermi fejlesztésére

Amikor a tanulók képesek kritikusan gondolkodni, motiváltabbak és szívesen tanulnak az osztályteremben. A kritikus gondolkodók nemcsak racionálisan gondolkodnak, hanem elemeznek és értékelnek is, és alkalmasabbak az ésszerű, racionális és empatikus gondolkodásra. Íme néhány stratégia a kritikus gondolkodók fejlesztéséhez az osztálytermében.



  1. Kérdés: A kérdezőképesség elengedhetetlen a kritikai gondolkodási készségek fejlesztéséhez. Annak érdekében, hogy tanulói kritikai gondolkodóvá fejlődjenek, kerülje az igen vagy nem kérdések feltevését, és tegyél fel nyílt végű kérdéseket. Bátorítsd a tanulókat, hogy fejtsék ki válaszaikat, és magyarázzák el, miért gondolják így.

  2. Diákok által vezetett megbeszélések: Azokban az osztálytermekben, ahol a tanulók saját maguk vezetik a tanulást, saját magukra és társaikra hagyatkoznak, nem pedig tanárukra. Ez arra ösztönzi őket, hogy együtt gondolkodjanak, megvitassák és megoldják a problémákat.

  3. Kérdező alapú tanulás: A kutatás alapú tanulás egy olyan modell, amely a tanulók saját kérdéseik kidolgozására és az őket érdeklő témák feltárására összpontosít. A tanulók bevonása a tanulási folyamatba serkenti az érdeklődést és a kíváncsiságot, és fejleszti kritikai gondolkodási készségeiket.

  4. Együttműködés: A társaikkal való együttműködés és megbeszélés nagyon fontos része a kritikai gondolkodási készségek fejlesztésének. A tanulók tanulnak egymástól, és az együttműködés révén megértik, hogy nem mindenki gondolkodik egyformán, és nem mindenki egyforma a véleménye.

  5. Probléma alapú tanulás: A probléma alapú tanulás egy stratégia, amely négy alapvető lépésből áll: egy új probléma felfedezése, kutatás és ötletelés, megoldás kidolgozása és megosztása az osztállyal, valamint a következő lépések eldöntése. A PBL olyan strukturált felfedezési folyamatot biztosít, amely segít a tanulóknak kritikus gondolkodásban és kérdések feltevésében.

Miért fontos a kritikus gondolkodási készségek fejlesztése?

A kritikai gondolkodás azért fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy fegyelmet és logikát alkalmazzunk az iskolai és az életbeli problémák megoldása során. A kritikus gondolkodás gyermekkorának megtanulása lehetővé teszi a tanulók számára, hogy megértsék, hogyan működnek a dolgok a világban, és életük során kreatív és intelligens ötletekkel és megoldásokkal találkozhatnak. Ahogy a gyerekek felnőnek, és olyan valós kihívásokkal néznek szembe, mint a kortársak nyomása és a fontos döntéshozatal, a kritikus gondolkodás képessége jól fog jönni.



Storyboard That használata a kritikus gondolkodási készségek fejlesztésére

Tökéletes módja annak, hogy a tanulók gyakorolhassák kritikai gondolkodási készségeiket, ha olyan storyboardokat készítenek, amelyek ezeket a készségeket valós környezetben illusztrálják. Ha lehetővé teszi a diákok számára, hogy illusztrációkat készítsenek a kritikus gondolkodási folyamatról vagy személyes helyzetekről, akkor kreatívak és szórakoztatóak lesznek! Ezenkívül biztonságos teret biztosít számukra bizonyos forgatókönyvek felfedezéséhez, mielőtt a való életben találkoznának velük.

Ötletek a kritikus gondolkodási tevékenységhez

A tanárok olyan forgatókönyveket készíthetnek, amelyekben döntéseket kell hozniuk a tanulóknak. Arra is kérhetik a tanulókat, hogy saját forgatókönyveket dolgozzanak ki, vagy felhasználják az aktuális eseményeket, és az alkotás előtt megbeszélést tartsanak az osztályban.

A kritikus gondolkodásról és a felelősségteljes döntéshozatalról szóló beszélgetés vagy lecke után a tanárok a következő tevékenységeket kérhetik a tanulókkal:

  1. Gondolj egy olyan időszakra, amikor kritikusan kellett gondolkodnod ahhoz, hogy döntést hozz.
  2. Hozzon létre egy háromcellás storyboardot, amely leírásokat tartalmaz.
  3. Írja le és illusztrálja a döntés meghozatalának gondolatmenetét és azt a következtetést, amelyre jutott.
  4. Ha szükséges, adjon meg egy cellát, amely más lehetséges kimenetelét illusztrálja, ha más döntést hozott volna.

Kapcsolódó tevékenységek




Hogyan Tanítsuk meg a Diákokat a Források és Információk Kritikus Értékelésére

1

Mutassa be a Forrásértékelés Fogalmát

Magyarázza el a források és információk kritikus értékelésének fontosságát a hitelesség, az elfogultság és a megbízhatóság meghatározásához. Határozza meg a kulcsfontosságú kifejezéseket, mint például a hitelesség, az elfogultság és az elsődleges/másodlagos források.

2

Forrásértékelési Kritériumok Tanítása

Tanítsd meg a tanulóknak a források értékeléséhez szükséges kritériumokat, mint például a tekintély, a pontosság, az objektivitás, a pénznem és a relevancia. Mutasson példákat és modellezze a források értékelésének folyamatát a kritériumok segítségével.

3

Fedezze fel a Különböző Típusú Forrásokat

Ismertesse meg a tanulókkal a különféle típusú forrásokat, beleértve a könyveket, cikkeket, webhelyeket és multimédiát. Beszéljétek meg az egyes forrástípusok erősségeit és korlátait a hitelesség és az elfogultság tekintetében.

4

Function Host is not Running.

Biztosítson a tanulóknak gyakorlati tevékenységeket, ahol a tanult szempontok alapján értékelik a különböző forrásokat. Ajánljon útmutatást és visszajelzést, miközben a hallgatók elemzik a források megbízhatóságát és relevanciáját, és ítéletet hoznak azokról.

5

Beszéljétek meg az Elfogultságot és a Többféle Nézőpontot

Function host is not running.
6

Ösztönözze a Független Forrásértékelést

Kutatási projektek vagy kutatáson alapuló tevékenységek kijelölésével tegye lehetővé a hallgatóknak a források önálló értékelését. Útmutató a hallgatóknak a kutatásukat vagy érveiket alátámasztó hiteles források kiválasztásában és használatában.

Gyakran ismételt kérdések a kritikus gondolkodási készségek fejlesztésével kapcsolatban

Mi a kritikus gondolkodás?

A kritikai gondolkodás az információgyűjtés és -elemzés aktív folyamata vélemény vagy ítélet kialakítása érdekében.

Miért fontos a kritikai gondolkodás képességének fejlesztése kisgyermekekben?

Alapvető fontosságú a kisgyermekek kritikus gondolkodási készségeinek megtanítása, mert ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékony problémamegoldóvá váljanak, és logikusabban és szisztematikusabban gondolkodjanak. Ezeknek a készségeknek a korai ápolásával a gyerekek fejlesztik az információk elemzésének és értékelésének képességét, ésszerű döntéseket hoznak, és életük minden területén alkalmazzák a kritikus gondolkodást.

Melyek a legfontosabb kritikai gondolkodási készségek a tanulók számára?

A tanulók legfontosabb kritikai gondolkodási készségei közé tartozik az elemzés, a kommunikáció, a kreativitás, a nyitottság és a problémamegoldás.

Hogyan segíthetnek a tanárok a kritikus gondolkodási készségek fejlesztésében az osztályteremben?

A tanárok olyan stratégiák használatával segíthetik a kritikus gondolkodási készségek fejlesztését az osztályteremben, mint a kérdezés, a tanulók által vezetett megbeszélések, a kutatáson alapuló tanulás, az együttműködés és a problémaalapú tanulás.

Az Összes Tanári Forrás Megtekintése
*(Ez egy 2 hetes ingyenes próbaverziót indít - nincs szükség hitelkártyára)
https://www.storyboardthat.com/hu/articles/e/kritikus-gondolkodási-képességek
© 2024 - Clever Prototypes, LLC - Minden jog fenntartva.
A StoryboardThat a Clever Prototypes , LLC védjegye, és bejegyzett az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalában